Különös gekkófajt fedeztek fel
A délkelet-ázsiai állat, bőrlebenyei segítségével, ugrás közben némi vitorlázó jellegű repülésre is képes.
A vitorlázó vagy repülő gekkóknak hívott csoport eddig ismeretlen tagjára bukkantak rá India keleti, Mizoram tartományában számos helyen, illetve a szomszédos Banglades egy helyszínén is. Az állat a farka, a törzse és a végtagjai oldalán elhelyezkedő bőrlebenyeit széttárva segíti a fák közti távolság áthidalását, hasonlóan ahhoz, ahogyan például a repülőmókusok is közlekednek.
A Mizorami Egyetem és a német Max Planck Biológiai Intézet szakemberei alkotta csoport a Salamandra herpetológiai szakfolyóiratban mutatta be a felfedezett új fajt, amely Indiában az elsőként megismert, e csoportba (Ptychozoon alnem) tartozó gekkófaj, és amely a Gekko mizoramensis nevet kapta a tartomány neve után. Számos repülő gekkó ismert a régió más országaiból, Kambodzsa, Thaiföld, Mianmar vagy Banglades területéről, így feltételezhető volt, hogy India ezen térségbe ékelődő tartománya is rejtegethet hasonló fajt. Emiatt is indultak azok a terepi felmérések, amelyek során erre az állatkára is rábukkantak.
Az állatka a farkával együtt számítva mintegy 20 centisre nőhet, ez pedig különösen fontos információ, hisz azt is jelenti, hogy alig tudunk valamit e régió élővilágáról, különösen a hüllőkről ha egy ilyen nagy méretű faj eddig nem került a biológusok látókörébe.
A repülést segítő bőrlebenyek másodlagos feladatot is ellátnak: elrejtik az állat körvonalait, amely egyébként egy ragadozó számára elárulhatná, hogy ínycsiklandó falat pihen valahol. A széttárt bőrlebenyek mellett ezek a gekkók igen erőteljes rejtőszínekkel és mintázattal is rendelkeznek (lásd a fentebbi galériában a most felfedezett gekkó rokonait), amelynek segítségével képesek beleolvadni a mohás-zuzmós fatörzsek, ágak mintázatába.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Ez az egyik legszebb hangú énekesmadár
A nagy fülemüle hazánkból szinte teljesen eltűnt.
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
