Megoldhatná a környezeti problémákat az alapjövedelem

A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunk létérdeke, ám a gazdasági folyamataink teljesen ellentétesek ezzel, ezen segíthetne a természetvédelmi alapjövedelem.

Az Edinburghi Egyetem ismertette azt a nemzetközi kutatást, amelyben azt vizsgálták meg, vajon miként lehetne javítani a biodiverzitási krízishelyzeten. Egy újonnan, a Nature Sustainabilty szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredmény szerint napi, mindössze 5,5 dollárnyi (kb. 1900 forint) alapjövedelem biztosításával a természeti-biológiai szempontokból védendő területek lakossága képessé válna arra, hogy a természet és az élővilág kizsákmányolása nélkül is normális életet élhessen. Ezzel ők és a természet, vele pedig az egész emberiség jól járna.
Fontos tehát megérteni, hogy nem azért kell megóvni a természetet, mert cuki állatok és szép virágok laknak benne, hanem azért, mert a segítsége nélkül mi sem maradhatunk életben.
A természetvédelmi alapjövedelem (CBI) a feltétel nélküli alapjövedelem speciális formája, kimondottan azokra a térségekre vonatkozóan, ahol a szegény lakosság csak a természet, az élővilág végzetes kizsákmányolása, a környezet tönkretétele útján képes némi jövedelemre szert tenni. Azok részesülhetnének ebben, akik a védett területeken élnek, illetve a védett, veszélyeztetett fajokkal osztják meg lakhelyüket. Sajnos a világban fennálló, növekedésre alapozó rendszer nem fenntartható, valamelyik oldal növekedése minden esetben egy másik oldal csökkenésével (illetve pusztulásával) jár. A bolygónk működőképességét azonban valahogy jó volna megőrizni, ellenkező esetben az emberiség se fog a jelenkorihoz hasonló módon életben maradni.
A becslések szerint 232 millió főtől 1,6 milliárd főig terjedhet az a lakosságszám, amely érintett lehet ebben az alapjövedelemben. Ez alapján a kutatók kiszámították, mekkora összegre volna szükség ahhoz, hogy a CBI kifizethető legyen az alacsony és közepes bevételű érintett országokban (e helyszíneken vannak a világ legnagyobb biodiverzitású térségei is). A számítások szerint a 2020-as bruttó világterméknek (ez a GDP világszintű megfelelője) 0,41-8 százaléka is lehet, attól függően, hogy mekkora és mely területeken vezetik be a CBI-t.
A kutatók arra jutottak, hogy bár nem kis kiadással járna a CBI bevezetése, a kiadás eltörpül az így elérhető haszon mellett, amely a természettől függő gazdasági ágak révén születik, és ami a természet megóvása nélkül nyilvánvalóan meg is szűnhet.