Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Egy terület vagy ország legkülönlegesebb élőlényei az egész világon csak ott előforduló bennszülött, vagy más néven endemikus fajok. Ezek az állatok vagy növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás és a nemzeti identitás szempontjából is. Ezért kaptak helyet például számos ország vagy régió címerében, illetve más jelképei között – írta a közleményben Riezing Norbert botanikus, a tudományos publikáció szerzője.
Kiemelt fontosságuk miatt számos olyan összeállítás készült, mely egy-egy ország vagy régió bennszülött élőlényeit veszi sorra, ennek ellenére hazánkban növénytani oldalról nézve több mint 80 éve jelent meg az utolsó ilyen tudományos munka. Az azóta eltelt közel egy évszázadban ugyanakkor rengeteget bővültek ismereteink és többek között számos új fajt írtak le – tette hozzá a botanikus.
A publikációban nem a mesterséges országhatárok, hanem a növényföldrajzi régió szerint történt a területi lehatárolás. Magyarország a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) szívében, annak központi részén helyezkedik el. A botanikus ismertetése szerint ide a Dél-Moráviától a Vaskapuig, illetve a Beregi-síkságtól a Száváig tartó területet értjük, melyen tíz ország osztozik.
Riezing Norbert elmondta, több száz növényfajt vizsgált meg, amelyeket korábban bennszülöttnek gondoltak a kutatók, de ezek közül csak mintegy 140 bizonyult valóban olyan növényfajnak, amely csak a Pannóniai flóratartományban található meg.
A listán olyan, kizárólag nálunk élő, növények szerepelnek például mint a vértesi berkenye, a balatoni szeder, a magyar sóballa, a debreceni torma, a Kossuth-hölgymál, vagy a Vojtkó-csenkesz. Riezing Norbert ismertetése szerint a „szuperendemizmusnak” tartott tornai vértőről ugyanakkor kiderült, hogy megegyezik egy Kárpátokban élő fajjal.
A botanikus beszámolója szerint mozgalmas volt a története a budai nyúlfarkfű besorolásának, amit a budai Sas-hegyről írták le és sokáig a Pilis-Budai-hegység, illetve a Naszály-hegy endemizmusának tartották. Később ide sorolták az Északnyugat-Kárpátokban, az Alpok délkeleti részén, illetve a Dinári-hegység északi részén élő növényeket is. „Részletes morfológiai és genetikai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy ezek más fajhoz tartoznak, sőt még a Naszály-hegyen élő példányok sem egyeznek a Duna túlsó partján találhatókkal. Így ‘ismét’ a bennszülöttek listáján szerepel ez a fővárosunkban is élő, nem túl feltűnő, de annál érdekesebb növény” – jegyezte meg Reizing Norbert.
A pannóniai bennszülött növények listája egyelőre angol nyelvű tudományos publikációban érhető el, de a tervek szerint magyar nyelven, fotókkal gazdagon illusztrált könyvben is megjelenik majd.
Rókakölyök érkezett a Budakeszi Vadasparkba
A nőstény március elején született.
Pisiszökőkúttal kommunikálhatnak a folyamidelfinek
Az ember számára a vizelés magánügy, azonban az állatok a vizeletük segítségével alapvető információkat osztanak meg egymással.
Kíváncsibbá tesz az állatkerti élet
Orangutánok megfigyelése alapján úgy tűnik, a vadon élő és az állatkerti egyedek eltérő módon vizsgálgatják az ismeretlen tárgyakat.
Elképesztően ritka ragadozó madár bukkant fel az Alföldön
Magyarországon a mostanival együtt mindössze tizenkétszer látták ezt az állatot.
Dadusok vigyáznak a kiselefántokra, amikor az anya elfoglalt
Hihetetlenül elkötelezetten gondoskodnak az utódokról, akkor is, ha nem állnak velük rokoni kapcsolatban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
