Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Bármilyen ijesztő is a komodói varánusz, nagy veszélyben van. Mindössze hét indonéziai szigeten él, ahol az emberek fölperzselik az élőhelyét, hogy művelhető területhez jussanak, a zsákmányállatait levadásszák. Még a Komodói Nemzeti Parkban is csupán 3013 egyedet számoltak meg 2016-ban, szemben a 2013-as 3222-vel.
Mit tehet a faj gyarapításáért egy nőstény? Szaporodhat a hagyományos módon: párzik egy hímmel, majd tojásokat rak. Vagy párzás nélkül rak tojásokat – a jelenség neve szűznemzés.
Az angliai Chester Zoóban 2006-ban a Flora nevű nőstény – amely soha nem került kapcsolatba hímmel – életképes tojásokat rakott le. Ezek csakis az ő DNS-ét tartalmazták. Ez volt az első bizonyított eset a szűznemzésre a komodói varánusznál. „Az ilyesmi gyakran megtörténik” – foglalja össze a kutatók véleményét Gerardo Garcia, a hal-, kétéltű-,
hüllő-, valamint gerinctelengyűjtemény kurátora a Chester Zoóban. Az embernél a férfiak hím meg női nemi kromoszómákat is hordoznak. Ám a komodói varánusznál ez a nőstényekre jellemző; Flora testében tehát rendelkezésre állt az embriók fejlődéséhez szükséges genetikai állomány. A szűznemzés eredményeként világra jött utódok Garcia szerint teljesen egészségesek – csak épp valamennyien hímek. Az ivaros és az ivartalan szaporodás
képessége evolúciós előny, állítja Garcia. Ha éppen nincs a közelben hím, a nősténynek szűznemzés útján lehetnek hím utódai – amelyekkel, ha felnőnek, párosodhat. „Nem ideális megoldás, hiszen nem szolgálja a genetikai változatosságot” – ismeri be Garcia, ugyanakkor a faj fennmaradását elősegíti.
Hernyók réme ez a gyönyörű bogarunk
Az aranyos bábarabló neve igencsak árulkodó, a rovarvilág egyik hatékony ragadozójáról van szó.
A lakosság segítségét kérik a szúnyogkutatók
A szakemberek egy különleges, a szúnyogok hangjához kapcsolódó projekthez keresnek segítséget.
Rozsda és vadon találkozása: így kelt új életre a természet a Diósgyőri Acélművekben
Molnár Marina fotós egy különleges élőhelyen, a Diósgyőri Acélművek területén dokumentálta, hogy miként tér vissza a természet egy elhagyott ipari területre. Vajon a természet tényleg minden sebet begyógyít?
18 millió rovarfaj várhat még a felfedezésre
Úgy tűnik, a kutatók eddig jelentősen alábecsülték a rovarfajok számát.
Így formálták a növények az emberi civilizációt
A búza és más gabonafélék háziasítása nem csupán az ember táplálkozását változtatta meg, hanem megteremtette a városok, az államok és végső soron az emberi civilizáció alapjait.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
