A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik

Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.

A világ jelenlegi halállományának elmúlt években tapasztalt változásaira vonatkozó adatok elemzését végezte el a Glasgow-i Egyetem szakembereiből álló csoport, s a Global Change Biology folyóiratban tették közzé eredményeiket. Arra voltak kíváncsiak, miként reagálnak a halak a hőmérséklet emelkedésére, és arra jutottak, hogy vagy a sarkok felé, vagy mélyebb, s emiatt hidegebb vizekbe vándorolnak a halak.
A halak és más tengeri állatok számára a környező víz hőmérséklete kritikus élettani funkciók, mint az anyagcsere, a növekedés vagy a szaporodás szempontjaiból rendkívül fontos, és számos tengeri élőlény számára csak egy egészen kis hőmérsékleti tartomány az, amelyben képes megélni. Emiatt még a kis mértékű hőmérséklet-változás is súlyos problémákhoz vezethet, s a tengeri élővilág a szárazföldinél 7-szer nagyobb ütemben változik.
Vannak ugyan helyzetek, melyekhez egynémely halfaj képes alkalmazkodni, azonban az elmúlt évszázadban számos faj eltűnt a korábbi élőhelyéről, mivel a költözés az egyetlen módja annak, hogy a meleggel felvegyék a harcot. Azonban a tengeri ökoszisztémákra ható klímanyomás a jövőben még tovább nő majd, fontos lenne megérteni, nem utolsó sorban az ember zavartalan élelmiszer-ellátásának biztosítása céljából, hogy milyen változások várhatóak.
Összesen 115, a fő óceáni régiókban előforduló halfaj 595 populációjának változásait elemezték a hőmérséklet-változás tükrében – ez az első efféle elemzés a világon. A kutatók arra jutottak, hogy a gyorsabban melegedő területek halai gyorsabban is váltanak élőhelyet, s változik meg emiatt a földrajzi elhelyezkedésük. „Lehetséges, hogy egyes helyeken a melegedés túl gyors, a halak alkalmazkodóképességét meghaladja, és ezért a költözés az egyetlen kivihető stratégiájuk. Azonban azt is látjuk, hogy e lehetőségük is korlátozott, olyan tényezők miatt, mint a halászat, és a kereskedelmi halászatban érintett fajok lassabban is változtatják élőhelyüket” – magyarázta Carolin Dahms, a kutatás vezetője. Azonban, bár a hűsebb vizekbe költözés kis időre megoldhatja az egyes halfajok helyzetét, azt még egyelőre nem látjuk, a teljes ökoszisztémákra és táplálkozási láncokra milyen hatása lesz ennek. Könnyen lehet, hogy az adott faj zsákmánya például nem költözik, vagy épp inváziós fajjá válik új élőhelyén egy állat és az ottani rendet borítja fel, mindkét esetben súlyos következményekkel.
Az elemzések azt is megmutatták, hogy a legtöbb adatunk az északi féltekén élő, halászott fajokról van, így sürgős szükség volna a déli félteke halainak átfogóbb vizsgálataira is.