Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
A Sheffieldi Egyetem kutatói vizsgálták meg az éjjeli lepkék, közös nevükön a molyok szerepét a beporzásban, s azt, hogy vajon mennyire bírják a világunkban zajló különféle változásokat.
Arra jutottak, hogy nemcsak nagyon fontosak, mivel a termesztett növényeinken számlált beporzók harmada éjjeli lepke volt, hanem emellett kevésbé tudnak alkalmazkodni például az urbanizációhoz. Sokkal többféle molylepkén találtak pollent, és sokkal több növény- és gyümölcsfajét, mint azt a korábbi kutatásokból tudni lehetett. Azonban sajnos az elmúlt 5 évtizedben a molyok száma, más rovarokhoz hasonlóan csökkent, esetükben harmadával lett kisebb a létszám. Ez pedig már veszélyezteti azokat a növényeket, amelyek az éjjeli lepkékre hagyatkoznak, mint beporzóikra.
A hanyatlásuk oka az lehet, hogy egyrészt összetettebb életmódjuk, szaporodásuk van, másrészt kevésbé képesek alkalmazkodni a városiasodáshoz, mint a méhek. Azonban mindezek ellenére kulcsszerepük van a városi növények, fák beporzásában. A kutatók szerint fontos volna, hogy nemcsak a méheket, hanem a többi beporzót, így az éjjeli lepkéket is támogató városi zöldfelületek létesüljenek. Ez a változatosabb városi élőhely egyúttal többféle állatot is képes eltartani, s így egészségesebb ökoszisztémával járulhat hozzá az emberi jólléthez is.
A kutatók szerint fontos lenne több őshonos növényfajt ültetni, s ezeket is a mainál nagyobb változatosságban, mivel a legtöbb városi zöldfelületet a divatos, de idegenből származó dísznövények uralják, amelyek csak korlátozottan tudnak élelmet, menedéket nyújtani a beporzóknak és más állatoknak.
A kutatók a molyok testére tapadó pollenszemcsék DNS-vizsgálatából kiderítették, hogy milyen növényeket porozhatnak be, és az is kiderült, hogy számos olyan növényért felelnek, amelyet a méhek nem látogatnak. Ez persze visszafelé is igaz, számos olyan növény is van, amelyet csak a méhek (a több száz vadméh fajról van szó, nem a háziméhekről) poroznak be, és a molyok nem látogatják őket. A beporzás tehát egy egészen összetett, összefonódó rendszer, melynek minden szereplője fontos.