Petra, Örs2023. október 02., hétfő
Természet

Gondoskodó nyolclábú anyák

2023.06.08.NG
National Geographic Magyarország

Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.

A békés réti farkaspók (Hogna radiata) anyák néhány napig hatalmas tehertől roskadoznak, s igyekeznek minél több utódjukat megóvni és életben tartani (Szentendre).
Forrás: Ujvári Zsolt

 

A délelőtti nap melengető sugarai lassan előcsalják a tárnák gazdáit: a lyuk szájában hatalmas pókok tűnnek elő, s legtöbbjük nincs egyedül. Az egyik óriás teljesen kimerészkedik a felszínre, alakja szokatlan, teste szinte hullámzik, állandó mozgásban van. Amint közelebb lépek, a lény villámgyorsan eltűnik az üreg rejtekében, de kisvártatva újra előmerészkedik. Először csak lábvégeit dugja ki, majd előtűnik a roppant, szürke test, azon pedig ifjú pókok egész serege kapaszkodik. A pokoli cselőpók nemrég adott életet majd százötven utódjának, de nem ereszti szélnek őket azonnal, hanem élete hátralévő napjaiban még gondjukat viseli.


A tárnalakó pokoli cselőpók hímek augusztus-szeptember táján nem kis kalandra vállalkoznak. Elhagyják biztonságot nyújtó üregeiket azzal a szándékkal, hogy felkeressék az ekkorra már ivaréretté vált nőstényeket. Hosszú napokig barangolnak a gyepen, ahol maguk is felnőttek, mire rátalálnak egy selyemkerítéssel szegélyezett tárnára, amelyben leendő gyermekeik anyja vert tanyát. Ekkor kezdetét veszi az udvarlás. A hím lábainak és tapogatólábainak dobolásával, a selyemszálak finom érintésével, valamint utóteste ritmikus rázogatásával adja tudtára az üreg mélyén lapuló nősténynek, hogy ezúttal nem zsákmány, hanem egy kérő érkezett hozzá. A nőstény egy idő után előbújik, de az már a hím ügyességén, rátermettségén, illetve a nőstény aktuális állapotán múlik, hogy hogyan is végződik a randevú. Ha a nőstény már párosodott, nem biztos, hogy szívesen fogadja az új kérő magvait, illetve az éhség olykor nagy úr, s bizony felülírja a szaporodni vágyást. Ha azonban a nőstényre még nem talált rá másik hím, továbbá alkalmasnak ítéli az udvarlási ceremóniát, valamint magát az udvarlót, akkor hagyja, hogy a hím szemből rákapaszkodjon a hátára, szoros ölelésbe zárja, majd tapogatólábai segítségével átfecskendezze spermáját a nőstény ivarnyílásába. Ez a póz a hím számára biztonságot is nyújt, hiszen a nőstény hatalmas csáprágói így kevésbé férnek hozzá párja testéhet, ezáltal csökken az esélye annak, hogy a leendő apa néhány másodperc alatt főfogássá váljon. A párzást aztán villámgyors szétválás és szerencsés esetben a hím szélsebes távozása követi. A „szerencsés eset” persze nézőpont kérdése. A nőstény pókok szempontjából az a szerencsés, ha a hím tápanyagokban gazdag testét be tudják forgatni az utódok fejlődésébe, hiszen a hímek jellemzően csupán néhány nappal élik túl a párzást. Akkor viszont miért is menekülnek, s miért nem vállalják ezt az önfeláldozó szerepet a következő generáció érdekében? Természetesen azért, mert a párzást követő néhány nap még éppen megfelelő arra, hogy másfelé is elhintsék magvaikat.

A hímek élete tehát röviddel a párzás után lezárul, azonban a nőstényre ezután vár csak a legnagyobb kihívás. Most már nem csupán saját gyarapodására és életben maradására kell koncentrálnia, hanem gondoskodnia kell arról, hogy vele együtt az utódok is bőséges élelemhez jussanak, ne fagyjanak meg télvíz idején, valamint kikelésük után minél többen széledjenek szét, hogy benépesíthessék a mezőt. Ahogy megérkeznek a talaj menti fagyok, a rovarok fokozatosan eltűnnek, úgy a cselőpókok is téli hibernációba vonulnak. Tárnáik bejáratát selyemszövedékkel kevert földdugóval lezárják, majd az üreg selyemmel bélelt mélyének biztonságában, a fagyhatár alatt vészelik át a hideg hónapokat. Ahogy beköszönt a tavasz, átmelegszik a talaj és újra előtűnnek a rovarok, a cselőpókok is ébredezni kezdenek. Márciusban kibontják elreteszelt tárnáikat, és újra tárt karokkal várják a házhoz érkező zsákmányt. Alig egy-két hónapjuk marad, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítsanak fejlődő utódaik számára. Aztán, amint eljött az idő, finom, kerekded selyempaplant készítenek, arra lerakják tojásaikat, gondosan becsomagolják őket, majd a szövedékbe bugyolált petékből szabályos, gömb alakú kokont formáznak. A kokont aztán utótestük végére, fonószemölcseikre rögzítik, nap közben napoztatják, óvják az esőtől, s a tárna fedezékében védelmezik. Ha ilyenkor betolakodó, esetleg ragadozó téved a tárna szájába, az az életét is feláldozni kész anya tágra nyitott csáprágóival találja szembe magát. Előfordul, hogy a kicsik kikelése előtt az anya elvonul a külvilágtól, az üreg bejáratát pedig sűrűn beszövi, hogy semmilyen élőlény se háborgassa, amíg az összes apróság elő nem bújik a kokonból. A következő alkalommal, amikor az anya a felszínre merészkedik és lebontja a tárna szövedékét, már egész siserehad sürög a hátán: testén hordozza mind a 100-150 utódot, akik a nőstényen töltik életük első napjaikat. Anyjukkal napozni járnak, osztoznak vele az elejtett zsákmányon, s élvezik a szülői otthon védelmét. Kritikus időszak ez az utódok életében, hiszen legyenek bármilyen félelmetes ragadozók a maguk mérettartományában, ilyenkor még egészen aprók és sérülékenyek. A frissen kelt pókok nagy többsége az első néhány hétben odavész, csak a legrátermettebbek maradnak életben és indulnak fejlődésnek. Tehát a cselőpókok esetében ez a néhány napig tartó gondoskodás jelentősen növeli az utódok túlélési esélyeit.
Aztán elérkezik az első vedlés ideje, a kicsik megválnak régi kültakarójuktól, s már kellően megerősödtek ahhoz, hogy egyedül is boldoguljanak. Lassan elhagyják a „szülői házat” és szétszélednek a mezőn. Az anya ezzel elvégezte élete legfontosabb feladatát. Néhány hétig még vegetál, ám egy idő után nem jön többé elő a tárna mélyéből.

A tárnalakó pokoli cselőpókok (Geolycosa vultuosa) agresszíven védelmezik kokonjukat (Gyömrő).
Forrás: Ujvári Zsolt

Nem minden póknak van lehetősége azonban arra, hogy védelmezze, esetleg táplálja utódait, vagy hogy egyáltalán tanúja legyen utódai világra jöttének. A kertjeinkből jól ismert, a keresztespókfélék családjába tartozó koronás keresztespókok és darázspókok nőstényei például már ősszel elhelyezik kokonjaikat egy fagyvédett zugban, azonban utódaikat kénytelenek rábízni a természetre, mivel maguk már nem érik meg az elkövetkező tavaszt.

Vannak azonban olyan hálószövő fajok, amelyek a hűvös őszi idő beállta előtt készítenek kokont, vagy épp lakóépületeink védelmében fejlődnek és nem fenyegeti őket a fagyhalál. A legtöbb ilyen faj a kokont kézenfekvően hálója védelmében tartja. Egy-egy nagytakarítás alkalmával arra lehetünk figyelmesek, hogy a vízóraaknában és villanyóraszekrényben tanyázó üvegházi törpepókok kusza hálójában több barna, pergamenszerű zsákocska jelent meg, az előszobai tükör mögött rejtőző nagy faggyúpók hálója fehér, vattapamacs-szerű képződményekkel gyarapodott, vagy a sarokban álló filodendron levelei között selyempalotát építő álkaszáspókunk már nem egymaga szalad a háló egyik sarkából a másikba, hanem fura gyöngyökből álló gömböcskét cipel magával, csáprágói között.
Az említett „házi pókjaink” mindegyikére jellemző, hogy a kikelő utódok néhány napig még élvezik anyjuk vendégszeretetét. Részesülnek a háló fogságába esett ízeltlábú-lakomából, így feltöltődhetnek a nagy utazásra, amely sok esetben a szoba egy másik, eldugott sarkába vezet majd. Túl sokáig azonban nem maradnak együtt az apróságok, mert – főleg ínséges időkben – a gyengébb, apróbb termetű példányok könnyen erősebb testvéreik prédájává válhatnak. Azonban már ez a néhány napig tartó védelem és gondoskodás is óriási jelentőséggel bír az új generáció túlélése szempontjából.

Lakásaink gyakori vendége, az üvegházi törpepók (Parasteatoda tepidariorum) kokonjait saját hálójában függeszti fel (Kecskemét).
Forrás: Ujvári Zsolt
Márványos álkaszáspók (Holocnemus pluchei) nőstény tartja védelmező csáprágói között fürtbe rendeződött utódait. (Budakalász)
Forrás: Ujvári Zsolt

 

Nem minden pók éli azonban életét helyhez kötötten. A hálószövő és tárnalakó fajokkal ellentétben a karolópókok, fürgekarolópókok, fojtópókok, csodáspókok, vidrapókok, és a farkaspókok zöme is szabadon portyázik. Az aktívan vadászó pókok nagy többségének életében a kokonrakás megálljt parancsol a nappali vagy éjjeli zsákmánykeresésnek. A karolópók nőstények kokonrakás előtt például védett helyet keresnek, avagy készítenek a lombokban. Sokszor megteszi egy-egy levél fonákja is, azonban előfordul, hogy egy széles levéllemezt bepöndörítve és összetapasztva barátságos kuckót formáznak maguknak és utódaiknak, s így egyfajta levélsátor védelmébe készíthetnek szövedéket, ahova elhelyezik, majd gondosan becsomagolják petéiket. A karolópók anya pedig innentől nemigen tágít a kokon mellől. Meglapul a levélen, és legfeljebb az éppen arra járó rovarokra csap le, de aktívan nem keres táplálékot. Élete árán is védelmezi a kokont, hiszen az utódok – még jól elrejtve is – ilyenkor a legsebezhetőbbek.

Viráglakó karolópók (Misumena vatia) nőstény védelmezi egy kerti leánder levelei közé rejtett kokonját (Gyömrő).
Forrás: Ujvári Zsolt

 

Vannak azonban olyan vándorok, amelyek nem adják fel szabadságukat, még a kokonrakás idejére sem. Az aljnövényzetben vadászó csodáspókok és a vízparton lesben álló vidrapókok nőstényei petéiket kompakt, gömbölyű zsákocskába csomagolják, majd azt a csáprágóik között tartva magukkal cipelik útjuk során. A kispókok kikelése előtt pedig a növények védelmébe kusza, harang alakú szövedéket készítenek, amely egyfajta „óvodaként” funkcionál majd a nyolclábú apróságok számára. Az anya a harang tetején ülve figyeli utódait, és hevesen nekiront bárminek, ami szemet vet a kicsikre. A frissen kelt pókok első vedlésükig élvezik anyjuk és a harangháló védelmét, majd szétszélednek a magas fűben, s megkezdik önálló életüket.

A nőstény csodáspók (Pisaura mirabilis) mindenhová magával cipeli hatalmas kokonját (Kecskemét).
Forrás: Ujvári Zsolt

 

Minden pók közül a szabadon vadászó farkaspók anyák maradnak a legmobilisabbak a peterakási időszakban. A csodáspókokhoz hasonlóan gömbölyű kokont formálnak, azt pedig fonószemölcseikhez tapasztják és testük hátsó részéhez rögzítve hurcolják magukkal. A kokonból kikelő kispókok pedig nem tágítanak anyjuktól. Szorosan a testére kapaszkodva utaznak vele tovább mindenfelé, s olykor részesülnek az anyjuk által elejtett zsákmányból. Az utódait cipelő farkaspók nőstény ilyenkor egészen óriásinak tűnik a testéről fürtökben lógó pókocskák végett. Ám a hatalmas, ingatag teher miatt jóval lassabb és ügyetlenebb, ezért könnyebben válhat ő maga is áldozattá. Ha az utódait cipelő pókot megkörnyékezi egy nála nagyobb ragadozó, a pókocskák leugrálnak testéről, s szétszélednek a szélrózsa minden irányába. Azonban egy vékonyka selyemszál segítségével mindvégig kapcsolatban maradnak anyjukkal. Ha elmúlt a veszély, a fonalak mentén visszatalálnak a védelmet jelentő testre. Ha azonban a fonál elszakad, a kispókok magukra vannak utalva, és kénytelenek egyedül szembenézni a környezet viszontagságaival. A szerencsés kispókok azonban egészen az első vedlésükig maradnak anyjukkal, s csak akkor vágnak bele önálló életükbe, ha kültakarójuk már megszilárdult, és készen állnak a vadászatra.

Kertjeink apró avarlakó farkaspókjai a nászidőszak után utótestük alá rögzítve cipelik magukkal kokonjukat. (Békásmegyer).
Forrás: Ujvári Zsolt
Szeptemberre kikelnek a termetes réti farkaspókok (Hogna radiata) utódai (ÍGyömrő).
Forrás: Ujvári Zsolt

 

Vannak azonban olyan nyolclábú anyák, amelyek még az óvodaépítőknél és a siserehad-cipelőknél is nagyobb áldozatot hoznak utódaik túlélésének biztosításáért. Június elejére lezajlik a sárgafejű bikapókok párzása. A hím – ha sikerült megmenekülnie a náluk jóval termetesebb nőstény karmai közül – lassan elpusztul, a nőstény azonban még javában vadászik a sziklagyepeken kóborló nagytestű gyászbogarakra és más rovarokra, ám egy idő után aktivitása csökken.

A nőstény sárgafejű bikapókok (Eresus moravicus) hatalmas gyászbogarakat ejtenek el, így biztosítva a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot saját és utódaik fejlődése számára (Budapest).
Forrás: Ujvári Zsolt

Ahogy a megtermékenyített peték növekedni kezdenek a testében, a pók lassan lezárja tárnája rejtett bejáratát, s többé már nem is merészkedik a felszínre. Nem sokkal ezután puha selyemágyra termetes kokont rak, s azt védelmezi minden betolakodóval szemben. A peték kikelése előtt az anya testében olyan biokémiai változások következnek be, melynek hatására belső szervei lassan bomlásnak indulnak. Mire a kispókok kikelnek, anyjuk már elpusztul. Ám a nőstény utolsó ajándékul hátrahagyja utódai számára előemésztett testét, amelyből lakmározva a kicsik hamar megerősödnek. Egy-kétvedléses korukig maradnak a szülő tárna védelmében, majd, ahogy teljesen felélték anyjuk tetemét, szétrajzanak, hogy saját lakócsövet készítsenek.

Az önfeláldozást, mely során az utódok saját anyjuk testét fogyasztják el első táplálékul, matrifágiának nevezzük.

Kifejezetten ritka jelenség ez pókoknál, ám nem csak a rejtőzködő bikapókok, hanem a pincéinkben élő eretnekpókok körében is előfordul.

A párzás a legtöbb pókfaj, így a sárgafejű bikapókok (Eresus moravicus) hímjei számára is életveszélyes, hiszen szembe kell nézniük egy termetes, éhes nőstény csáprágóival (Budapest).
Forrás: Ujvári Zsolt
A párzás a hím számára gyakran a véget jelenti. Itt épp egy sárgafejű bikapók (Eresus moravicus) fogyasztja el társát az aktus után. A hím azonban így indirekt módon is hozzájárul majd utódai fejlődéséhez. (Budapest).
Forrás: Ujvári Zsolt

A pókszabásúak szövevényes világában, ahol minden fűszálon veszély leselkedik, nap mint nap tanúi lehetünk az anyaság, a gondoskodás és önfeláldozás magával ragadó jeleneteinek. A tárnákban lapuló cselőpókoktól és bikapókoktól, a lombokon vadászó fürgekarolópókokon át, egészen a lakásainkban selyempalotát szövögető álkaszáspókokig az anyai ösztön oly széles spektruma mutatkozik meg, amelyek megértése terén még ma is csupán a felszínt karcolgatjuk. S bár legtöbbünk számára nem könnyű elképzelni és befogadni: még az oly barátságtalannak tűnő, sőt, gyakran rettegett pókok életében is összefonódnak a túlélés, a gyengédség és önzetlenség selyemszálai.

Írta és fényképezte: Ujvári Zsolt

Kecses röptű madár

Kecses röptű madár

Kedvelem a vizes élőhelyeket, a folyókat, holtágakat, halastavakat, patakok mentét, erdei tavakat bármelyik legyen is. Ezen élőhelyeket érdemes tavasszal és ősszel gyakrabban felkeresni, hiszen madárvonulás idején, ha a szerencse mellénk szegődik, mindig lelhetünk valami madárritkaságot.

2023. szeptember asztrofotója: Sarki fény színjátéka

2023. szeptember asztrofotója: Sarki fény színjátéka

A fotográfus a természet szépségeit úgy kívánja megörökíteni, ahogy az adja magát.

Rejtőzködő szürkeövesek

Rejtőzködő szürkeövesek

A lepkékről talán a színek jutnak először eszünkbe, pedig még a nappali lepkék között is jó néhány rejtőmintázatú fajt találunk.

Ritka költőfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park területén

Ritka költőfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park területén

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységében található Riha-tó nádasában több mint négy évtizede ismert egy igen jelentős, vegyes gémtelep, ahol gyakran találkoznak a madármegfigyelők különleges, ritka fajokkal is.

Sokféle tigrisek

Sokféle tigrisek

Ma már több tigris él fogságban, mint szabadon Ázsia ősvadonában.

National Geographic 2023. augusztusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket