Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Az Új-Dél-Walesi Egyetem (Sydney) számolt be arról a kutatásról, amelyben a világ legkorábbi virágos növényeinek valószínűsíthető beporzóit vizsgálták, genetikai eszközök segítségével. Bár a virágos növények legtöbbje esetében ma is rovarok a beporzók, számos más módszer is létezik, ezért most a növények rokoni kapcsolataiból felépülő rendszer alapján következtettek vissza a kezdetekre. Egy nemrégiben végzett kutatás arra jutott, hogy már a virágos növények (zárvatermők) megjelenése előtt is közreműködhettek a rovarok a növények megtermékenyítésében.
A New Phytologist szakfolyóiratban bemutatott vizsgálatok során olyan tulajdonságok eredetét ellenőrizték, amelyek a rovarbeporzáshoz köthetőek: például ilyen az illat, a nektár jelenléte, a virágok színe, vagy épp a pollenszemcsék számos tulajdonsága. Bár már korábban is felmerült, hogy valószínűleg a rovarbeporzás lehetett a legősibb módszer, a virágos növények teljes családfáján keresztül eddig nem vizsgálták meg e kérdést.
A virágok evolúcióját visszafejtve pedig arra jutottak, hogy a rovarbeporzás lehetett a legősibb módszer, s az összes többi, amelyet ma a virágos növények alkalmaznak, ebből fejlődött ki. Kiderült, hogy legalább 39 alkalommal jött létre a rovarbeporzásból valamilyen gerinces által végzett beporzás, majd ezekből 26 esetben ismét rovarbeporzás lett! A szélbeporzás 42 alkalommal jött létre a rovarbeporzásból, ám ezek már nem nagyon alakultak vissza eredeti formájukba a későbbiek során sem. A szélbeporzás kialakulása a nyílt és hidegebb élőhelyekre volt jellemző, míg az állati beporzás a melegebb vidékek zártabb élőhelyeire, például az esőerdők lombkoronaszintjére volt jellemzőbb.
Felmerül persze, hogy miféle rovarok lehettek azok, amelyek az első virágokat beporozták? Egy dolog biztos: nem méhek voltak, mivel azt már jó ideje bizonyították, hogy a méhek csak a legkorábbi virágos növényeket követően alakultak ki. A legkorábbi, kövületekben is megőrzött virágok eléggé aprók voltak, így feltehetően az első beporzó rovarok is apró termetűek lehettek. Lehetett valamiféle apró légy, esetleg bogár, szúnyogféle, de akár olyan rovartípusba is tartozhatott, ami már rég eltűnt az evolúció süllyesztőjében.
Kérdés az is, hogy mi lesz a jövője a rovarbeporzásnak abban a világban, amelyet az ember teremt, s amelyből egyre inkább hiányozni fognak a rovarok…
Kecses röptű madár
Kedvelem a vizes élőhelyeket, a folyókat, holtágakat, halastavakat, patakok mentét, erdei tavakat bármelyik legyen is. Ezen élőhelyeket érdemes tavasszal és ősszel gyakrabban felkeresni, hiszen madárvonulás idején, ha a szerencse mellénk szegődik, mindig lelhetünk valami madárritkaságot.
2023. szeptember asztrofotója: Sarki fény színjátéka
A fotográfus a természet szépségeit úgy kívánja megörökíteni, ahogy az adja magát.
Rejtőzködő szürkeövesek
A lepkékről talán a színek jutnak először eszünkbe, pedig még a nappali lepkék között is jó néhány rejtőmintázatú fajt találunk.
Ritka költőfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park területén
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dunai Tájegységében található Riha-tó nádasában több mint négy évtizede ismert egy igen jelentős, vegyes gémtelep, ahol gyakran találkoznak a madármegfigyelők különleges, ritka fajokkal is.
Sokféle tigrisek
Ma már több tigris él fogságban, mint szabadon Ázsia ősvadonában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
