A hazánkban költő csérféle

A nyári balatoni nyaralások során, ha figyelmesek vagyunk, sokak számára feltűnhet egy kecses, könnyed röptű, villás farkú, piros csőrű madár a víz felett, miközben mi élvezzük a habokat és a napsugarakat.

A küszvágó csér (Sterna hirundo) villás farkával ügyesen kormányozza magát a strandok környékén, közben a nyílt vizet figyeli. Olykor szinte a levegőben lebegnek, majd mint egy kő zuhannak alá, ezután pedig egy ezüstösen csillogó kis méretű hallal a csőrükben repülnek tova. Ebben a mesés légi mutatványban bárki gyönyörködhet nagyobb halastavaink, folyó és állóvizeink partján is.

A küszvágó csér úgynevezett hosszú távú vonuló. Az afrikai szállásáról április elején érkezik meg, hazánkban több helyen fészkel, társas madár lévén, telepesen költ, leggyakrabban dankasirályokkal alkot vegyes telepet. Halastavak valamint kavicsbánya tavak szigetein, úszó növényszőnyegen építi meg pár növényi anyagból összehordott hányavetinek tűnő fészkét a talajon. Tojásai nagyon mutatósak, zöldessárga vagy szürke alapon foltozottak. Évente egyszer költ, ekkor 3-4 tojást rak, a kotlás ideje általában 22 nap. Költése májusban kezdődik, fiókáit mind a két szülő táplálja. A kotlásban felváltva a hím és tojó is kiveszi a részét.

Gyakran nagyobb távolságokra repülnek a táplálékért, amely apró halakból áll. Vadászatuk nagyon látványos, hiszen a gyors szárnycsapásokkal követik a halrajokat, azok közül, ha valamelyik a felszín közelében úszik, rögvest lecsap, csak ritkán hibázza el a zsákmányát. Neve a küsz (Alburnus) nevű hal zsákmányából ered, a csér elnevezés pedig a hangjából, amelyet reptében gyakran hallhatunk.
Augusztus legvégén, szeptember elején indulnak téli szállásuk felé. Vonulásuk során költőhelyeiktől távoli vizes élőhelyeken is láthatjuk.
Hazánkban fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100 000 forint.