A szentjánosbogár és a fényszennyezés
A fényszennyezés elnyomja a szentjánosbogár párkereső fényét, így akár ki is halhatnak ezek a különleges rovarok.
Világszerte számtalan szentjánosbogárféle él, egy dolog közös bennük: az ember mindegyiket csodálattal nézi, a különleges fényükért. E zöldes fény a nyári éjszakákat teszi varázslatossá, kérdés azonban, hogy meddig?
A fényszennyezést a legtöbben valamiféle úri huncutságnak tartják, hisz a településeink jól megszokott világításában már el sem tudjuk képzelni, milyen volna egy az éjszaka mesterséges fények nélkül. Azt azonban talán már sokan hallották, hogy az állatvilágot alaposan összezavarja a mesterséges fény, különösen az éjszakai aktivitásúakat. Legyen szó a vándormadarakról, tengeri teknősökről, kétéltűekről, rovarokról, a mesterséges fényeink valamiként hatnak rájuk.
Egy angol kutatócsoport az európai nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) esetét vizsgálta meg, és arra jutottak, hogy a nőstények derengő fényfoltjai láthatatlanná válnak a fényszennyezésben. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a repkedő hímek nem találják meg a talajszinten mászó (röpképtelen) nőstények fénypontjait, elmarad a párzás, és egyre csökken a szentjánosbogarak létszáma.
A nőstények nem tudnak nagy távolságokat megtenni, hisz kis kukac-szerű, szárnyak nélküli testük erre alkalmatlan. Emiatt nem is tudnak elmenekülni a fényszennyezés elől, hanem ott kell várniuk a repkedő hímeket, ahol születtek.
A kutatók vadon befogott hímekkel végeztek kísérleteket. Gondosan ügyelve arra, hogy a bogarat ne érje fényszennyezés, a laborban egy Y alakú pályára helyezték őket. Az Y egyik csúcsában egy, a nőstények fényével azonos színű és fényerejű zöld LED világított. Megmérték, mennyi időt vett igénybe a hím számára elérni ezt a zöld „ál-nőstényt” sötétben, illetve kétféle erősségű mesterséges fényben.
A Journal of Experimental Biology folyóiratban publikált eredmények szerint sötétben mindegyik hím elérte a zöld fénypontot, gyenge mesterséges fényben csak a 70 százalékuk, ám erős fényben (amit pl. egy utcai lámpa közelében tapasztalnak a rovarok) már csupán 21 százalék volt erre képes. Azok, amelyek elérték a zöld fénypontot, a mesterséges fényben lassabban tették meg az utat, s minél nagyobb volt a plusz fény, annál tovább várakoztak tanácstalanul.
A kutatók úgy vélik, ha a fényszennyezés még tovább nő, akkor örökre elsötétülhetnek a ligetek és a rétek világszerte, mivel kipusztulhatnak a szentjánosbogarak.
A kvagga kagyló sikere a Balatonban
Az energiaraktározás módjában találta meg az alkalmazkodás lehetőségét az inváziós kagylófaj.
Gyorsul a klímához köthető kihalások üteme
Az alacsonyabb tengerszint feletti régiókban élő állatok egyre gyorsabban tűnnek el.
Kiderült, mik a rejtélyes nyomok a tengerfenéken
Tíz évvel ezelőtt egy tengeri felmérés során készültek videófelvételek, amelyek elemzésekor különös, patkó alakú nyomokat láttak a tengerfenéken.
Az énektanulás és a problémamegoldó képességek
A madarak körében összefüggést találtak az énektanulás, az agyméret és a problémamegoldó képességek között.
Jetlagtől szenvedhetnek az óriás pandák
A jetlag az időzóna-átlépések során kialakuló tünetegyüttes, amely abból adódik, hogy a megszokott bioritmusunkból kilépünk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
