A delfinmamák is gügyögnek kicsinyeikhez

Ahogy rögtön rájövünk, ha valaki egy kisgyerekhez gügyög, úgy a delfinkutatók is észreveszik, ha egy palackorrú delfin a kicsinyének füttyög. Ennek az az oka, hogy a delfinmama is más hangszínen szólal meg ilyenkor, ami könnyen megkülönböztethető a kortársak egymás közti hangadásától.

A Woods Hole Oceanográfiai Kutatóintézet számolt be arról az újonnan, a PNAS folyóiratban publikált kutatási eredményről, melyből kiderült a delfinmamák gügyögő hangadása. A floridai Sarasota-öböl delfinlakóinak vizsgálatával derült fény erre a különös hangadásra: a mamák eltérő hangot adtak ki, amikor borjukkal együtt voltak, mint akkor, ha a kicsi nem volt velük.

Hozzánk hasonlóan a normál beszédhangnál magasabb hangon, és nagyobb dallambeli ugrásokkal szólnak a kicsikhez. Ez a célzott megszólítás akár a kis delfinek tanítását, az anya-kicsi kapcsolat erősítését, a kicsi figyelmének felkeltését szolgálhatja – ahogy nálunk is, a kutatók szerint a konvergens evolúciónak köszönhetően. A kutatók azonban azt se zárták ki, hogy valamilyen élettani változáshoz köthető e speciális hang, például a kicsik szoptatásának mellékhatása. Hasonló „gügyögést” már a zebrapintyeknél is találtak korábban, de egyes majmok, sőt, még egy denevér is eltérő hangon kommunikál a kicsinyével, így annyi biztosnak tűnik, hogy valami funkciója lehet e speciális hangadásnak.

Az egyelőre nem világos, hogy a delfinborjak előnyben részesítik-e ezt a típusú gügyögést (a mi kisbabáinknál ez egyértelmű, ők kimondottan szeretik). A kutatók azt is felvetették, előfordulhat, hogy több tengeri emlős is e módon társalog kicsinyeikkel, és remélik, kutatásuk eredménye más szakembereket is hasonló vizsgálatokra ösztönöz.

Emellett a felfedezést arra is fel lehet használni, hogy a delfinpopulációkról, azok szaporodási sikeréről többet megtudjunk, pusztán a hangadásukat megfigyelve.