Mesterien elrejtett fészek
Nagy szerencsében volt részem, mikor a csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) fészkére akadtam. Ennek a kis méretű madárnak leginkább a nevében jelzett énekét a „csilp-csalp”-ot hallja az ember, megpillantani is nehéz a lomkoronában mozgó madarat.
Fészkét nagy gonddal, mesterien elrejti a növényzet között a talajon. Ékes bizonyíték arra, hogy érdemes mindig nyitott szemmel járni és a mai felgyorsult világban, inkább lelassulva és a részletekre koncentrálva létezni a természetben. A hazánkban is gyakori füzike a földön költ.
Egy ragadozó madárra vártam a dombtetőn csücsülve, mikor egy piciny bokor takarásában feltűnt, hogy pár lépesre előttem már sokadjára próbálkozik lerepülni a füzike. Hosszas idő után beadta a derekát, leszállt előttem, de egér módjára a fű között eliszkolt. A berepülés helyétől jó negyven centiméterre leltem rá a felvételen is látható tojásos fészekére. Minden bizonnyal a fészken kotló párjához érkezett eleséggel. Apró hernyókat, álcákat, bábokat, hangyákat, levéltetveket és legyeket fogyaszt. Sokszor kolibri módjára függve fürkészi át a lomkorona leveleinek az alsó részét.
A fészekalja öt-hat nagyon apró, fehér alapon téglavörösen pettyezett tojásból áll. A tojásokat a szülők két hétig melengetik, majd ugyancsak két hetet maradnak a biztonságot nyújtó fészekben. Évente kétszer is költ.
Rövidtávú vonuló a Földközi-tenger térségébe telel, de enyhe teleken akadnak hazákban áttelelő példányok is. Védett madárfaj a természetvédelmi értéke 25 000 forint.