Hőtermelő növények

A kontyvirágfélék két hazai, vadon élő képviselője (foltos és keleti kontyvirág) mellett a dísznövényeink közt számos fajuk akad, de ide tartoznak a szagukról hírhedt titánbuzogányok is. A Kew Gardens Királyi Botanikus Kert mutatta be e növények különös hőtermelő képességét, egy új kutatási eredményen keresztül.

Talán van, aki már hallott arról, hogy a kontyvirágok közt van olyan faj, amely képes megolvasztani a havat maga körül, és a környezeténél 15-25 Celsius-fokkal is melegebb lehet a büdös kontyvirág (Symplocarpus foetidus). E növény is, ahogy rokoni körében mások is, a tudomány mai állása szerint a beporzói miatt melegít.

A kontyvirágfélék több tagja büdös, mivel a beporzó legyeket gyakran romlott hús szagával igyekeznek magukhoz csábítani, mint például a friss kutatások tárgyát képező titánbuzogányok is. A feltételezések alapján ezen illó anyagok hatékonyabb kibocsátásában is segít a hőtermelés, de van olyan elképzelés is, amely szerint talán infravörösben érzékelik a beporzók a virágot. Emellett a virágokban termelt hő a beporzó számára plusz ajándék, csábító hatás lehet, hisz a rovarok csak a külső hatások segítségével érik el a megfelelő hőmérsékletet.

Mindezek ellenére eddig nem tanulmányozták részleteiben a kontyvirágok hőtermelését, és annak evolúcióját. A kutatók most 80 Amorphophallus-fajt, vagyis különféle titánbuzogány-rokonokat vizsgáltak meg, ebből 64 fajnál tapasztaltak hőtermelést. Az egyes fajok közt nagy különbségek voltak, a legkevésbé fűtő 1,5 Celsius-fokkal, míg legforróbb virág 21,7 Celsius-fokkal volt melegebb a környezeténél.

A hőkamerás vizsgálatok a virágon belüli különleges hőmintázatokat is feltártak. Kizárólag a virágzat hím virágokat tartalmazó, pollentermelő régióját fűtötte minden faj, az egyedi különbségek ellenére ebben mind megegyeztek. Ez a része a virágnak az, amelyből a beporzókat csábító „illatok” (az Amorphophallus-fajok körében a dögszag) áradnak. Néhány növény csak pár órán át fűt, míg más fajok akár hosszú heteken keresztül. Az egyelőre nem derült ki, hogy mi okozza e különbségeket, és milyen evolúciós előnyt jelent a növény számára elég költséges fűtés

A génvizsgálatok annyit feltártak, hogy mind a 80 faj rendelkezik a fűtésért felelős génekkel, ám valószínűleg a génkifejeződésben (vagyis abban, hogy mennyire képes a meglévő gén parancsokat osztani) eltérések lehetnek.

Mint a legtöbb alapkutatás, ez esetben is több kérdés merült fel, mint ahányra választ találtak, ám ez így van jól, a további részletek kiderítése későbbi kutatásokra vár. Fontos volna megérteni, mit miért csinál e növénycsoport, mivel minden fajuk veszélyeztetett.