Baráti társaságban megnyugszik a csörgőkígyó

A társas állatok körében jól ismert és sokat tanulmányozott a társak jó hatása az egyed stressz-szintjére, hüllők esetében azonban most először vizsgálták.

Társaságban számos, egyébként stresszelt állat alacsonyabb stresszhormon-szintet mutat, mint egyedül. Kaliforniai kutatók egy náluk honos csörgőkígyófaj (Crotalus helleri) esetében vizsgálták meg, hogy vajon ezekre az állatokra miként hat stressz esetén a társ jelenléte. Az eredményeket a Frontiers in Ethology folyóiratban publikálták.
A kígyók ugyan alapvetően nem társas állatok, ám az nem ritka, hogy az év egyes időszakaiban számos kígyó gyűlik össze, például téli pihenőhelyeken. E csoportok gyakran rokon egyedekből tevődnek össze. Egyes elevenszülő fajoknál a vemhes nőstények töltik együtt, egy helyen az idejüket. Nem idegen tehát a kígyóktól sem a társas viselkedés, ám ritkább, mint például a madarak vagy az emlősök egyes csoportjaiban.
A kutatók 25 vadon befogott kígyót vizsgáltak, az állatok szívverését mérték normál helyzetben és mesterséges stresszhelyzetben. (A szívverés jól jelzi a stresszt a hüllők körében.) Háromféle módon végeztek méréseket. Elsőként a kígyókat egyedül helyezték sötét vödörbe. Másodikként a kígyót egy darab, kígyónyi méretű zsinór társaságában, harmadikként pedig egy vele azonos nemű fajtársával együtt. Azt mérték, hogy amikor a kígyót a vödör ütögetésével megzavarják (ezzel stresszt váltanak ki), mennyi idő alatt áll vissza a szívverése normál tempóra az egyes esetekben.
A kutatók arra jutottak, hogy a csörgőkígyó, ha fajtársával együtt volt a vödörben a stressz idején, előbb visszaállt a szívverése a normál tempóra, sőt, a stressz esetén a „csörgőjével” keltett figyelmeztető zajt is előbb abbahagyta. Ez az első alkalom, hogy egy kígyó esetében sikerült kimutatni, a társ közelsége enyhíti a stresszt.
A kutatók szerint ez a kígyók általánosan negatív megítélését is enyhítheti.