A nyári napforduló és az őszi levélhullás

Nemrégiben a svájci Zürichi Műszaki Egyetem és az amerikai Washington Egyetem (St. Louis) szakembereiből álló kutatócsoport az őszi levélhullás ideje mögötti okokat vizsgálta meg, az eredményeiket a Science-ben tették közzé. Kiderült, hogy a nyári nagy melegek időzítése a kulcskérdés. A napforduló (június 20-21.) előtti felmelegedés sietteti, az utána bekövetkező lassítja a levelek őszi öregedését. Ez a fák vegetációs időszakának hosszát is meghatározza, ezzel pedig azt, hogy mennyi szént képes megkötni a fa.

Minden 1 Celsius-fokos melegedés a napforduló előtt 1,9 nappal hozta előbbre a lombok színesedését. Ha a napforduló után jött ugyanez a mértékű felmelegedés, akkor 2,6 nappal kitolta az őszies változásokat. Magyarul, ha a napforduló után van csak nagy meleg, akkor hosszabb lesz az ősz. 1966-2015 között évtizedenként 2 nappal korábban köszöntött be az ősz, a falevelek előbb kezdtek öregedni, színesedni. Ezen időpontot követően aztán már az őszi hőmérsékletek a meghatározóak abban, hogy mennyi ideig húzódik el ez az időszak. A mérések szerint a lombhullatás idejének vége kissé kitolódott, a kérdéses 5 évtized során összesen 2 nappal.

A napfordulót megelőző időszak hőmérséklete a levelek fejlődését befolyásolja, s ez hat azután az őszi levélhullás kezdetének időzítésére is. Az ábra felső részén a hűvösebb, alsó részén a melegebb időjárás hatásai láthatóak.

Forrás: Science

Mi az oka ennek a hatásnak? A kutatók szerint annak, hogy a fák így szinkronizálják élettevékenységeiket a nappalok hossza szerint, evolúciós alkalmazkodásnak köszönhető. Ez nemcsak a most vizsgált északi féltekei lombhullató erdőkre igaz, hanem a déli félteke hasonló erdőségeire is. Azzal, hogy megértjük, mi és miért hat az erdők vegetációs időszakára, nemcsak a szénmegkötésről, hanem az erdei ökoszisztémák és a táj várható átalakulásáról is pontosabb előrejelzéseket tudunk készíteni.