Madárcsőr és fészekanyag

6000 madárfaj fészekanyagának és csőrének vizsgálata után derült fény az összefüggésekre.

A Bristoli Egyetem számolt be arról az érdekes kutatási eredményről, amelyben a madarak csőrének mérete és alakja, valamint az általuk felhasznált fészekanyag közti kapcsolatot derítették fel. A Philosophical Transactions of the Royal Society B folyóiratban közzé tett eredményeik szerint meglepően szorosak a feltárt összefüggések. Amikor pusztán a csőr alapján igyekeztek eltalálni, miféle fészekanyagokból építkezik egy adott faj, ezt a legtöbb anyag esetében 60, de bizonyos anyagonál 97 százalékban is sikerült.
A kutatók az összefüggés mögötti ökológiai és evolúciós hátteret is megvizsgálták. Például az is nyilvánvaló, hogy nem minden faj fér hozzá ugyanazon sokféle fészekanyaghoz, ez pedig szintén befolyásolja az összefüggést. A legtöbb állatnak nincs a mienkhez hasonló keze, ám az anyagokat kezelni, megfogni, rakosgatni nekik is muszáj. Ez, például a fészeképítés során életük legszervesebb részét képezi.
Az egészen kicsiny, csúcsos csőrűeken kívül fűszálakat rengeteg madár használ függetlenül a csőr méretétől és alakjától, de például selyemszálakat csak a legapróbbak használnak (pl. kolibrifészekhez alapanyag a pókselyem). A fészekhez kötőanyagot (ilyen a sár, vagy az állat nyála, mint a fecskefészekben) azok a madarak használnak, amelyeknek ormótlanabb, termetesebb csőrük van.
„Sokat tudunk a főemlősök mellső végtagjairól, de sokkal kevesebbet arról, miként használják más állatok a szájukat vagy valamely végtagjukat dolgok megfogásához” – magyarázta Dr. Catherine Sheard, a kutatás vezetője. A szakember szerint további kutatásokat lehetne végezni arról, hogy miként befolyásolták a csőr evolúcióját a fészeképítés vagy más csőrhasználati feladatok, hisz a madár csőre egy sokfunkciós szerszámnak minősül. A mostani kutatás az első lépés lehet azon az úton, amely feltárja ezeket az összefüggéseket majd.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy felmérjék, a madarak miféle emberi eredetű fészekanyagokat használnak fel, hogy kiderüljön, végül is mik azok a tárgyak, anyagok (pl. szálak, drótok, műanyag, vagy épp cigarettacsikkek), amelyek madárfészekben kötnek ki. Arra különösen kíváncsiak, hogy ez a városi madarak életében milyen szerepet kapott. A kutatókat az is érdekli, hogy a csőr alakja a fészekanyagon túl például a fészek felépítésével (van-e oldalfala, teteje a fészeknek) milyen összefüggést mutathat.