Korábban kelnek ki a vadméhek a klímaváltozás miatt

A beporzószolgáltatás sikeréhez az is hozzájárul, hogy ugyanakkor álljanak készen a rovarok a beporzásra, mint amikor a virág nyílik – a klímaváltozás azonban összezavarja ezt a kapcsolatot.

Az állatok és a növények egyaránt reagálnak a klímaváltozásra, például a brit növények első virágai minden újabb évtizedben 5,4 nappal hamarabb jelennek meg. Az USA-ban az elmúlt 130 év alatt 10,4 nappal korábbra tolódott a vadméhek kikelésének ideje. A Readingi Egyetem kutatócsoportja most 88, Nagy Britanniában élő vadméh-faj esetében mérte fel, hogy az elmúlt 40 évben miként változott az egyes fajok tavaszi előbukkanása. Az Ecology and Evolution folyóiratban közzé tett eredmények szerint átlagosan 6,5 nappal hamarabb bújnak elő, kelnek ki a brit vadméhek minden egyes Celsius-fok felmelegedéssel. Ez évtizedre lebontva azt jelenti, 10 évente, átlagosan 4 nappal korábban jönnek elő a vadméhek. Volt olyan faj is, amelyik 1 Celsius-fokos felmelegedésre válaszul 21 nappal, vagyis 3 héttel hamarabb bújt elő…
Ez sajnos azt is jelentheti, hogy nem találnak elegendő táplálékot, vagy akár azt is, hogy teljesen más időszakra válnak aktívvá, mint például az általuk beporzott növények, köztük a mi haszonnövényeink, mint a gyümölcsfák. Ha nincs elegendő pollen és nektár, nemcsak maguk a frissen kikelt méhek sínylik ezt meg rosszabb erőnléttel, hanem a következő nemzedék is kisebb eséllyel fejlődhet ki megfelelő tartaléktápanyagok híján.
„Ha kevesebb a természetes beporzó, akkor a farmereknek nagyobb szükségük lehet a háziméhek alkalmazására, ez nagyobb költséggel jár, ezt pedig továbbháríthatják a vásárlókra. Ennek eredményeként még drágább almát és körtét találunk majd a boltok polcain” – magyarázta Chris Wyver, a kutatás vezetője.
A kutatást a Nagy Britanniában hosszú múltra visszatekintő civil természetmegfigyelő programok adatbázisai tették lehetővé. Ezekből egyrészt a vadméhek tavaszi felbukkanását lehetett megismerni (vagyis a civilek bejegyezték, mikor látták a legelsőt az egyes méhfajokból). Több mint 363 ezer ilyen adatot vizsgáltak át a szakemberek, és az adott megfigyelések helyének klímaadatait is kikeresték. Külön megvizsgálták azokat a méhfajokat, amelyek sokféle növényről gyűjtenek, illetve azokat, amelyek csak egy, vagy néhány növényről, de azt is, többek közt, hogy milyen formában (életszakaszban) telelnek át az egyes fajok, vagy épp hány generációjuk van egy évben. Ezek a tulajdonságok azonban nem jártak jelentős eltérésekkel a kibújás idejét illetően, vagyis a hőmérséklet emelkedése sokkal fontosabb tényező volt.