Miféle okokból öl az ember állatokat?

Amióta csak létezünk, azóta ölünk állatokat, ennek szükségét azonban mára sokan megkérdőjelezik. Ezért egy ausztrál kutatócsoportban az merült fel, vajon felhagyhatunk-e valaha is ezzel, s ha nem, mi a leginkább járható út. A kutatást a The Conversation ismertette a Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmány alapján.

A kutatók 10 fő okot neveztek meg, amelyek miatt állatokat öl az ember. Arra jutottak, hogy egyes formái valóban erősen megkérdőjelezhetők, ám másokat nem tudunk elkerülni ahhoz, hogy fenntarthassuk a globális élelmiszer-ellátást, és így magunkat. A kutatás során kizárólag a gerinces állatokra koncentráltak a szakemberek, mivel a közfelfogásban ezek számítanak érző lényeknek (annak ellenére, hogy számtalan kutatás bővítette már e kört).

A kutatók szerint azonban még ha el is kell pusztítanunk egyes állatokat, azért sokat tehetünk, hogy amíg élnek, jobban élhessenek, és szenvedés nélkül fejezhessék be életüket. Ezzel pozitívabb hatást érhetünk el az állatok életének jobbá tételében, mint azzal érnék, ha teljesen felszámolnánk az elpusztításukat.

Nézzük a kutatók által feltárt 10 fő okot!

1. Élelemforrást jelentenek – ezért vadászunk vadállatokra.
2. Az ember saját biztonsága és élete érdekében öl – amikor például egy állat rátámad az emberre.
3. A mezőgazdálkodás és az akvakultúra – vagyis az élelem célú állattenyésztés, illetve a növénytermesztés miatti állatirtás.
4. Urbanizáció és iparosítás – amikor az ember letelepedése és tevékenysége miatt pl. kiirtják az erdőt.
5. Vadállomány féken tartása – például az inváziós fajok irtása révén.
6. Veszélyeztetett fajok véletlen elpusztítása például áttelepítésük során.
7. Rekreációs, sport és szórakoztatási céllal – ide tartozik a trófeavadászat vagy a bikaviadal többek közt. A kutatók ide sorolták a háziállatok táplálása céljával elpusztított állatokat is.
8. Könyörületes halál – a sérült, beteg állatok eutanáziája.
9. Kulturális okok – vallási célú állatáldozatok.
10. Kutatás, oktatás, kísérletek – ide tartoznak például a laboratóriumokban használt rágcsálók vagy főemlősök.

A kísérleti állatok azért adják az életüket, hogy mi emberek például megfelelő gyógyszerekhez juthassunk.

Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók szerint, ökológiai szempontok szerint vizsgálva az emberek által elpusztított állatok helyzetét, nincs annak realitása, hogy teljesen megszűnjön e tevékenységünk. Még ha például mindenki vegán étrendre állna át, akkor se szűnne meg az állatok pusztítása, mivel a növénytermesztéshez is elengedhetetlen ez. A mezőgazdasági területeink a vadállatok területei voltak, és csak akkor válhattak a növénytermesztés színterévé, ha a rajtuk élő állatokat kiirtottuk vagy elkergettük.

A kutatók véleménye szerint az ember versenytárs a természeti erőforrásokért dúló harcban, ezért elkerülhetetlen, hogy e verseny során ártson a többi résztvevőnek. Míg egy-egy ember élhet barlangban, gyökereken, bogyókon meg gombákon, de egy globális társadalmat képtelenség fenntartani így.

Kétségtelen azonban, hogy bizonyos esetek szükségtelenek, mint a rekreációs célú vadászat, az eutanázia (nem világos, ezt miért sorolták a kutatók a vadászattal egy kategóriába…) vagy a házi kedvencek tartása (merthogy ők is esznek). Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi állatirtás mértéke fenntarthatatlan. Amennyiben ezt folytatjuk, az emberi népesség növekedése miatt, akkor az állati népesség összeomlik, azt pedig az ember összeomlása követi hamarosan. (Érdemes hangsúlyozni ismét, hogy most csak a gerinces állatokról volt szó a kutatásban, holott sokkal súlyosabb és gyorsabb következményei lennének az ízeltlábúak eltűnésének…)

A kutatók szerint az ember nem létezhet a Földön anélkül, hogy valamilyen formában ne válna felelőssé állatok elpusztításáért. Fontos volna azonban az állati jóllét szempontjait figyelembe véve párbeszédet folytatni arról, hogy miként válhat az elkerülhetetlen állatpusztítás kíméletesebbé, miként élhetnek körülöttünk úgy az állatok, hogy méltó módon töltsék el életüket. Felelősséggel kellene bánnunk minden állattal, mivel e módon több jót tehetnénk értük, mint azzal a hiábavaló törekvéssel, hogy véglegesen megszüntessük az állatok elpusztítását.