Kusza volt a fügefélék evolúciója

A fügék, vagyis a Ficus növénynemzetség kb. 850 fajból áll, és rendkívül változatos. Mi ugyan a füge szó alapján csak az édes gyümölcsre és az azt termő cserjére gondolunk, de ez csak egy e számtalan sok növény közül. Találkozhatunk azonban fügefélékkel a dísznövényeink közt is (pl. Ficus benjamina, Ficus elastica, Ficus lyrata, Ficus pumila), az igazi otthonukat viszont a forró égöv jelenti.

Vannak hatalmas fává terebélyesedő fajok, vannak liánszerűen futók és gyakorlatilag minden, ami fás szárú növényből elképzelhető. A kultúrában is fontos szerepet kapott a Ficus religiosa nevű faj, amely három indiai eredetű vallásnak is szent fája. Minek is köszönhető ez a sokféleség? Egy új kutatásban a fügefélék evolúciójának kusza szálait igyekeztek kibogozni. A kutatásról a Northwestern Egyetem számolt be.

A kutatók 520 fügefaj összesen 1858 génjét vizsgálták meg, és tárták fel, hogy nem a korábban elképzelt hibridizáció vezetett el a sokféleséghez, hanem más folyamatok is fontos szerepet kaptak. A fügék beporzása rendkívül különleges, a terméskezdeményre hasonlító virágzatok belsejébe kell bemászni hozzá egészen aprócska darazsaknak (a füge különleges termését szikóniumnak nevezik). Gyakorlatilag a kerekded képződmény belsejében vannak a füge virágai, ezeket mi nem is látjuk.

A beporzóknak épp ezért be, majd kikelésük után ki kell mászniuk, így a fügedarazsak nemcsak picikék, de különlegesen elnyúlt testalkatúak is.
A legtöbb fügeféle saját, csak rá specializált darázsfajjal oldja meg a beporzását, emiatt is gondolták úgy, hogy az eltévedt darazsak könnyen hozhatnak létre hibrid fügéket. A vizsgálatokból kiderült azonban, hogy ez nem jelent olyan mértékű génátadást az egyes fügefélék közt, hogy abból az új fajok kialakulását, távoli vérvonalak keveredését minden esetben magyarázni lehetne.

Ezzel szemben azt találták, hogy a fügék sokfélesége a szinte mikroszkopikusan apró fügedarazsak sokféleségével együtt növekedett, vagyis a növény és a beporzói közös evolúciós utat jártak be.

A nálunk is termő közönséges füge (Ficus carica, ez az adriai típusú füge) akkor is hoz édes, lédús gyümölcsöt, ha nincs a közelében fügedarázs, így bátran ehetik azok is, akik egyébként tartózkodnának a rovarfogyasztástól. Hazánkban egyelőre nem honosodott meg az a fügedarázs, amely a szmirnai vagy a kapri fajtákat is beporozná (Blastophaga psenes), bár előfordulását kb. másfél évtizede kimutatták a Mecsek déli lejtőin lévő kertek fügéin.

Ahhoz, hogy a fügedarázs szaporodhasson, a kaprifügére van szükség, ebben képesek csak kifejlődni utódai. E füge viszont nem képes a kis darazsak nélkül szaporodni, és nem hoz ehető termést se. Valószínű azonban, hogy a további felmelegedéssel meghonosodhat nagyobb területen is e fügedarázs, azonban ez se jelenti azt, hogy a kis darazsak az ehető gyümölcsben cseperedhetnének fel, pusztán annyit, hogy a szmirnai fügéinknek is lesz beporzójuk.