Amikor a név nem kötelez
A lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) például névadó élőhelyein, a lápréteken túl egyre többfelé fordul elő hazánkban száraz gyepekben. Sokszor olyan extrém száraz élőhelyeken, mint a lejtőssztyeppeken és sziklagyepeken, de homoki gyepen is megfigyelhető.
Egy ritka, védett és Vörös Könyves nappali lepkéről van szó, melynek lápréti állományaiban többfelé aggasztó csökkenés tapasztalható, száraz élőhelyeken viszont úgy tűnik, terjedőben van.
Jelenleg a Dunántúl lepkéje, a Dunától keletre egyáltalán nem ismertek aktuális előfordulásai. Az Őrségben, a Bakonyban és a Vértesben van esélyünk leginkább találkozni vele. (Közeli rokona, a díszes tarkalepke az országban többfelé előfordul az Északi-középhegységtől alföldi területekig, de szintén igen ritka, védett, Vörös Könyves faj).
A lápi tarkalepke hernyói csak néhány növényfajon fejlődnek. Nedves réteken tápnövényük a réti ördögharaptafű, száraz gyepekben pedig ördögszem-fajokat, vajszínű és szürkés ördögszemet fogyasztanak. Kezdetben nem is egyedül. Hernyófészkeik szövedékében kis hernyó korukban társasan táplálkoznak, csak később szélednek szét.
A hernyók áttelelése után, tehát a petéből való kikelést követő év áprilisának végén, májusában kezdenek szárnyra kelni a bábból kibújt lepkék. Kivételes esetekben a késő őszi időszakban is megfigyelték már kifejlett egyedeit hazánkban.
Küllemük igen változatos, színezetük, fekete foltjaik mérete széles skálán mozog, esetenként igazán különleges egyedekkel is találkozhatunk.
Ahol a lápi tarkalepke él, általában igen értékes élőhely, és számíthatunk sok más érdekes faj jelenlétére – a fenti képen például egy Vértes környéki láprét látható, ahol éppen virágzik a szibériai nőszirom.
Ha hasonló lepkét (vagy bármilyen, számunkra érdekes ízeltlábút) találunk, fotóval ellátott megfigyelésünket feltölthetjük az izeltlabuak.hu honlapra, ahol szakértői segítséget kapunk a határozásban, ráadásul adatunk még hasznosul is.