Külön-külön alakult ki a méhek és a darazsak hatszögletű sejtje

Mind a társas darazsak, mind a mézelő méhek arra jutottak evolúciójuk során, hogy a hatszögletű sejtek kialakítása a leggazdaságosabb – azonban erre külön evolúciós úton jutottak el.

A méhsejtek hatszögletű alakja és a darázsfészkek hatszögletű sejtjei egyaránt a hatékonyság, a lehető legjobb helykihasználás, erős szerkezet és optimális anyagigények eredményeként alakultak ki. Azonban mindkét állatcsoportban vannak olyanok, ahol a dolgozók és a jövőbeli szaporodó egyedek eltérő méretű sejtekben fejlődnek ki, ez pedig további kihívás elé állítja a hatlábú építészeket. Vajon miként oldották meg a méhek és a darazsak az eltérő méretű sejtek összeillesztését? A kérdés vizsgálata az egész folyamat kialakulásáról is vall.
A PLOS Biology folyóiratban publikált kutatás során 5 darázsfaj és 5 mézelő méh faj efféle, eltérő méretű sejtjeinek egymáshoz idomítását és felépítését vizsgálták meg. A kutatást a Eurekalert hírportál ismertette.
A méhek és a darazsak eltérő anyagot használnak a fészkükhöz: a méhek viaszt termelnek, a darazsak pedig valamiféle növényi anyagot (fát) megrágva, nyálukkal elkeverve természetes papírt hoznak létre. Közös azonban, hogy a leendő királynők és a hímek nagyobb termetűek, így nagyobb sejtekre is van szükség a felnevelésükhöz. Azonban az eltérő méretű sejtek nem illeszthetőek a szabályos elrendeződésbe. A kutatók most több mint 22 ezer méhsejt / darázsfészek-sejt fotóját vizsgálták meg és mérték fel a két használt sejttípus közti különbségeiket. Voltak olyan fajok, ahol a hímek számára épített sejtek 2,7-szer nagyobbak voltak a dolgozókénál, ez pedig komoly mérnöki megoldást kívánt.
Azonban a méhek és a darazsak is azonos megoldást alkalmaztak e különbség áthidalására. Ha nem volt nagy a különbség a kétféle sejttípus közt, akkor egész egyszerűen köztes méretű hatszögletű sejteket építettek. Ha azonban túl naggyá vált a különbség, akkor 5 és 7 oldalú sejteket építettek be az átmeneti részbe! A kutatók matematikai modellt is készítettek e problémáról, és az pontosan ugyanilyen eredményt adott. Magyarul: a méhek és a darazsak sejtjei is egy általános geometriai szabályt követve jöttek létre. Az, hogy a két állatcsoport evolúciója 179 millió évvel ezelőtt szétvált, vagy az, hogy teljesen más alapanyagot használnak, nem jelentett akadályt abban, hogy ugyanarra a megoldásra jussanak.