46 ezer éves fonálféreg

Számos élőlény képes az úgynevezett kriptobiózisra, vagyis arra, hogy a kedvezőtlen körülményeket speciális, élettevékenységek nélküli állapotban átvészelje, majd a megfelelő helyzetben újból feléledjen. Ilyenek közismerten a medveállatkák, de hasonló képességekkel rendelkezhetnek kerekesférgek és fonálférgek is. Ez utóbbi ékes példái azok az egyedek, amelyeket 2018-ban 40 méteres mélységben találtak a szibériai permafrosztban, és mintegy 46 ezer éve nem olvadtak ki.

Genetikai és rendszertani vizsgálatok kiderítették, hogy tudomány szempontjából új fonálféreg fajról van szó, ami a Panagrolaimus kolymaensis nevet kapta a felfedező kutatóktól, a megtalálása helye, a Kolima folyó után. A faj vizsgálatáról a Max-Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézet számolt be, a PLOS Genetics folyóirat pedig publikálta az erről készült tanulmányt.

Eztán a jégkori féreg genomját összehasonlították a modern biológia egyik legfontosabb vizsgálati alanyával, a Caenorhabditis elegans nevű fonálféregével, azzal a céllal, hogy kiderüljön, mire is van szüksége az állatnak a kriptobiózis állapotához. Kiderült, hogy a C. elegans is rendelkezik a legtöbb olyan génnel, ami szükséges ehhez az állapothoz. Amikor a jégkori féreg kissé kiszáradva léphetett a kriptobiózis állapotába, az javította az esélyeit és akár -80 Celsius-fokos hideget is túlélt! Mind a két féregfaj egy cukorféle molekulát, a trehalózt állított elő, amikor kis mértékű kiszáradásnak tették őket ki a laborban, ez segítette elő a fagy túlélését.

A kutatásból kiderült, hogy az evolúciójuk során a fonálférgekben kialakult az a képesség, amelynek köszönhetően hosszú kedvezőtlen időszakokat is túlélhetnek. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy generáció lehet napokra egymástól, vagy akár sok ezer évre is. E képesség lehetővé tette a kedvezőtlen időszakok áthidalását anélkül, hogy a faj kihalt volna.

A további munkákban a jégkori féreg rokonaiban is ellenőrizni fogják e képességet és a vele járó genetikai hátteret. E folyamatok megértése lehetővé teszi, hogy a klímaváltozás miatt az élővilágot fenyegető veszélyek ellen is jobb módszereket alakítsunk ki.