Egy különleges rovarvonzó cserje

A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) egy mediterrán, dél-európai cserjefaj. Hazánkban is őshonos, kartszbokorerdők tipikus cserjéje. A hazai középhegységekben igen sokfelé él, síkvidéki előfordulásai azonban sokkal szórványosabbak. A pillangósvirágúak, más néven hüvelyesek csoportjába tartozik.

Virágai nem túl nagyok, de közelről nézve annál látványosabbak. A pillangósok jellegzetes virágformáját mutatják, élénksárga alapszínű virága közepén pedig piros minta díszlik. Évelő növényről, cserjéről lévén szó kertünk dísze is lehet.

Szépségén túl legalább két dolgot köszönhetünk neki: vonzza a beporzó rovarokat, és szerepet játszik a légköri nitrogén megkötésében (nitrogéndús zöldtrágyát termel). Utóbbival kapcsolatban fontos tisztázni, hogy nem maguk a növények kötik meg a nitrogént, hanem azok a baktériumok, melyekkel e növények szorosan együtt élnek. A pillangósok nitrogénkötő baktériumai (a Rhizobium nemzetség tagjai) a növény gyökérgümőiben csoportosulnak. Európában igen kevés őshonos pillangósvirágú fát vagy cserjét találunk, a pukkanó dudafürtöt ezért is érdemes ismerni. Permakultúrás kertekben fontos helye lehet.

A növény mérgező! Dél-Európában leveleit lombtakarmányként hasznosítják. Bár a pukkanó dudafürt nem védett, rajta fejlődik egy rendkívüli ritka, fokozottan védett lepkefaj, a magyar boglárka hernyója.