Élet a mélytengeri kürtők alatt
A vulkáni eredetű forró vizes kürtők alatti üregekben bukkantak rá a különleges életközösségre.
Egy jól ismert és sokat vizsgált tenger alatti vulkán környezetében, Közép-Amerika térségében bukkant rá a Schmidt Óceán Intézet nemzetközi kutatócsoportja a különleges ökoszisztémára. A forró vizet okádó mélytengeri kürtőkről nagyjából a felfedezésük óta tudjuk, hogy igen egyedi élőhelyet képviselnek bolygónkon, ahol a mélybeli vulkáni hő, és a kőzetekből kioldott ásványi eredetű anyagok hasznosítása révén lehetséges az élet. Egyes elképzelések szerint az élet kialakulásában is kulcsszerepük lehetett a hasonló hévizes oldatoknak.
A kutatócsoport most a Falcor kutatóhajóval ment a helyszínre, ahol közel egy hónapon át vizsgálódtak, merülő robotjármű (ROV) segítségével pillantottak le a 2500 méteres mélységbe, s ennek köszönhetően mintákat is vizsgálhattak.
A ROV segítségével megforgatták azokat a vulkáni kőzeteket, amelyek a tengeraljzatot alkotják, s ennek során bukkantak rá az alattuk rejtőző üregekre. E vulkanikus eredetű barlangokban, 25 Celsius-fokos vízben gazdag életközösségre bukkantak! Az életközösség alapját a vízben oldott anyagokból kémiai úton energiát kinyerő (ezt kemoszintézisnek hívják) baktériumok jelentik, de tengeri férgek és puhatestűek sokasága is benépesíti ezeket. A felfedezés új dimenzióval bővítette a hidrotermális kürtők élővilágát, így már tudjuk, hogy nemcsak felettük és rajtuk, hanem alattuk is adottak a feltételek az élet számára. A kutatók ugyan már 46 éve vizsgálják e mélytengeri kürtők körüli élővilágot, de eddig egyszer se néztek be a kürtők alatti kőzetekbe.
Arra is bizonyítékot találtak, hogy a kürtőkre oly jellemző csőférgek a víz áramló útját követve a mélybe jutnak, és így jutnak el új területekre. E csőférgek utódaiból alig-alig lehet a felszínen találni, ebből a csapatot vezető Dr. Monika Bright és kutatótársai úgy gondolják, a mélybeli üregek segíthetik azt, hogy újabb területeket hódítsanak meg.
Ha valahol új kürtő jön létre, az élővilág igen gyorsan követni fogja, és néhány éven belül már belakják az új élőhelyet. Az egyelőre nem világos, mi módon találnak rá az élőlények az újonnan kialakuló hidrotermális mezőkre. Dr. Bright és csoportja azonban azt igazolta, hogy a csőférgek kicsinyei képesek megtelepedni a tengerfenék alatti résekben, üregekben.
Kísérletekkel is vizsgálták, miként vándorolnak a mélybeli állatok. Ehhez a merülő robotjármű segítségével a kéreg repedései fölé rácsos dobozokat erősítettek, amelyeket néhány nap elteltével vizsgáltak meg. Amikor a dobozokat a kéregdarabokkal együtt felemelték, akkor derült ki, hogy a kéreg alatti üregekben többek közt a csőférgek kicsinyei élnek.
A mélytengeri forró vizes kürtők gyakorlatilag víz alatti hévforrások, ahol a tektonikai folyamatoknak köszönhető földkéreg-repedéseken átszivárgó a mélybe jut, ott felforrósodik, majd ismét a felszínre jön és ott tör fel. Útja során a víz a kőzetek egyes anyagait kioldja és magával hozza, ezek a hideg tengervízzel találkozva kicsapódnak, s így jönnek létre maguk a kürtők.
„Míg a szárazföldön régóta tudjuk, hogy élnek a föld alatti üregekben is állatok, az óceánban pedig az iszap és a homok ad nekik otthont, azonban most először kerestek élőlényeket a tudósok a hidrotermális kürtők alatt.” – mondta el Dr. Jyotika Virmani, a Schmidt Óceán Intézet igazgatója. Hozzátette, büszke rá, hogy intézetük segítségével fedezhették fel ezt a rejtett ökoszisztémát, bizonyítva, hogy az élet a leghihetetlenebb helyeken is megtalálható.