A jegesmedve lábnyoma

Az Idahói Egyetem számolt be arról az új kutatási eredményről, amely szerint a jegesmedve lábnyomaiból olyan minőségű DNS-mintát lehet gyűjteni, ami alapján az egyes állatok egyedileg azonosíthatók. Az eredményeket a Frontiers in Conservation Science folyóiratban közölték.

A klímaváltozás ikonikus állata a jegesmedve, amelynek otthonát a felmelegedés az átlagnál is fokozottabb mértékben érinti, ezért egyre nehezebb is őket a megszokott, bevált módszerekkel vizsgálni. Azonban a gyakran mindentől nagy távolságban lévő élőhelyükön nehéz is őket zavarástól mentesen megfigyelni, például helikopterrel nem a legjobb ötlet a megfigyelés.

Az új kutatás során a szakembereknek sikerült bizonyítaniuk, hogy a medvék lábnyomai a medve talpáról lehámló bőrsejteket tartalmaznak, ezekből pedig a medvékről igen sokat meg lehet tudni.

A kutatók Alaszkában, a Csukcs- és a Beaufort-tenger jegén végeztek teszteket, kis lapátkákkal kiemelték a medvelábnyomból a hó felső, vékony rétegét. A medvék által viszonylag frissen hagyott nyomsorokból (összesen 13 nyomsorból) 10-10 lábnyomból vettek mintát. Ezekből kettő nem adott igazolható medve-DNS-t, de 11 nyomsor mintái esetében sikerült a medve DNS-ének töredékeit kimutatni s igazolni, hogy az valóban jegesmedvétől származik. Hat esetben az állat nemét is meg tudták határozni. A kutatók úgy tudják, ez az első eset, hogy hóban hagyott lábnyomokból sikerült környezeti DNS-minták alapján egy állat genotípusát és nemét is meghatározni.

Bár az egyébként igen alacsony költségű módszer még gyerekcipőben jár, igen kecsegtető beavatkozásmentes eljárásnak ígérkezik a jegesmedvék megismerésére.