Európa legkisebb csére
A kilencvenes évek legvégén többször jártunk madarászni a Dráva alsó szakaszához, számunkra a somogyi táj nyugalma, a sokszínű, gazdag élővilág rengeteged adott.
Az időnként zabolázatlan Dráva, a hirtelen leszakadó magas homokos partfalak rabul ejtettek, nem beszélve a kenutúrákról, amiket a kis csérért (Sterna albifrons) tettünk. Ő a hőn áhított madarunk volt. Nélküle egy kirándulás nem telt el, költési időszakban ugyanis a Dráva kavicszátonyain telepedett meg néhány pár, mi pedig az ártérből vagy a magaspartról lestük meg az apró halakkal repdeső csodaszép madarakat. Később sikerült látnunk a tömörkényi Csaj-tavon, vonulási időszakban.
Madarunk az európai kontinens legkisebb csérféléje. Április végén, május elején érkezik meg Közép-Afrikában található telelőhelyéről. Néhány pár költ Magyarországon, kisebb-nagyobb rendszerességgel. Költéséhez későn kezd, fészekalja általában június elején vagy közepén válik teljessé. A kis csér fészket nem épít. A kavicsos partszakaszon, szigeteken vagy éppen homokpadkákon kapar egy mélyedést és abba rakja le két-három tojását. A kotlásuk, amelyben mindkét szülő felváltva részt vállal 19-22 napig tart. A kikelő fiókák egy nap elteltével már elhagyják a „fészket”. Az első időszakban a tojó védelmezi őket, ekkor a hím feladata, hogy a párjának és a fiókáknak eleséget szállítson. A fiatal madarak viszonylag hosszú ideig a költőhelyen maradnak. Zsákmányolásának a szokása is érdekes, ugyanis a legtöbb csérféle függőlegesen csap a vízbe, míg ő kissé ferdeszögben vág a víz felszíne alatt megpillantott zsákmányokra. Túlnyomórészt rákokkal, vízi rovarokkal táplálkozik, esetenként kisebb halakkal. Az udvarlás idején apró halakat hord a párjának, mutatva, hogy képes a fiókák felnevelésére.
Fotózni nagy kihívást jelent, még a gyors kezűek számára is, mivel hirtelen fordulatokkal manőverezik a levegőben. Magyarországon fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi érteke 500 000 forint.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Kezdődik az őszi daruszezon
Már lehet jelentkezni a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság darunéző túráira.
Ősi génnek köszönhetik a pókok karcsú derekukat
A pókok teste a klasszikus szépséget idéző homokóra alakú, amelyet egy új kutatás szerint egy ősi génnek köszönhetnek.
Ez az egyik legszebb hangú énekesmadár
A nagy fülemüle hazánkból szinte teljesen eltűnt.
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
