A ritka északi sás

Amikor az ember növények határozására, majd később fotózására adja a fejét, először szép, mutatós virágokat keres, mígnem rájön arra, hogy a bangóknál, kosboroknál vannak sokkal, de sokkal ritkább növények is, bár kevésbé mutatósak.

Kezünkbe véve hazánk védett növényeinek képeskönyvét, nagyobb részt mutatós virágokat láthatunk benne, de kevésbé szemrevaló ritkaságok is szerepelnek. Ilyenek többek között a sások (Carex). Határozásukhoz elengedhetetlen egy vagy több határozókönyv, és számos faj több tucat példányát szemügyre kell venni, hogy gyakorlatot szerezzünk sásügyekben. Persze több év tapasztalatszerzés után is akadnak nehezen határozható fajok.

Tavaly a falunk határában, Apácatornán, a településtől jó messze egy mesés láprétet találtam. Igaz a legeltetés elmaradása miatt kezd becserjésedni, nagy léptekkel tör előre a kutyabenge. Az egyik ilyen állandó vízborítású kisebb foltban azonban megmaradt az északi sás (Carex hartmanii). A sásoknak idehaza több mint 60 fajuk él, köztük több védett, közéjük tartozik az északi sás.

A sásokat sokan a vizes környezetben képzelik csak el, holott a havasi gyepektől a szikes pusztáig számos élőhelyen képviseltetik magukat. Az északi sás joggal válhatna Apácatorna címernövényévé, ritkasága miatt. Veszprém vármegyében a nyírádi Sár-állón, a Sásdi-réten találkozhatunk vele.