A virágos növények 90 százaléka állati beporzású
Egy új kutatásban felmérték, pontosan milyen mértékű a növényvilágban az állati beporzás.
A National Science Review folyóiratban tette közzé egy kínai-amerikai kutatócsoport annak a felmérésnek az eredményét, amelyben a beporzás módszereit vizsgálták. A feladat talán könnyűnek tűnik, de érdemes belegondolni, hány olyan növényfaj van, amelynek a virágzását se nagyon tudjuk megfigyelni, mert például éjszaka nyílik, vagy épp olyan helyszínen nő, ahova nem minden nap jutunk el, például a dzsungelek fáinak lombkoronái közt. Különösen a trópusokon rengeteg olyan növény van, ami e, számunkra elérhetetlen helyen virágzik: a fákra felfutók, az epifitonok (a fákon élő fajok, mint pl. a broméliák vagy számos orchidea). Növényfajok ezrei, sőt, tízezrei élhetnek olyan életmódot, ami a megfigyelésüket szinte lehetetlenné teszi. Azonban a jelen korunk hatalmas rovarveszteségei kapcsán felmerül: ennek vajon a növények mekkora részére lehet végzetes hatása?
Az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan kutatás készült, amelyekben azt tárták fel, a növények közt fennálló rokoni szálak miként függnek össze más tulajdonságaikkal, így például pont a beporzással. A növényfajokról összeállított különféle adatbázisokban ezek az adatok megtalálhatóak. A kutatók most a virágok különféle alaktani-biológiai tulajdonsága alapján is elvégezték ugyanezeket a vizsgálatokat, és igen nagy egyezést mutatnak a korábbi számításokkal az új adatok.
Arra jutottak, hogy az összes (465) növénycsalád 67 százaléka, a nemzetségek (összesen 14437) 88 százaléka, és az ismert fajok (jelenleg 332341) 90 százaléka állati segítséggel képes szaporodni. Mindössze a fajok 0,1 százaléka képes mindkét módozat segítségével szaporodni. Az eredmények azt is alátámasztják, hogy a virágos növényeket az evolúciójuk nagy részében szintén rovarok porozták be.
A számok folyamatosan változhatnak, hiszen szinte állandó, hogy új növényfajokat fedezünk fel világszerte, és még még több tízezer vár felfedezésre.
A dinoszauruszokat kiirtó aszteroidát is átvészelték ezek az állatok, de az embereket talán nem élik túl
A szir-darjai tokot több mint fél évszázada nem látta senki, könnyen lehet, hogy már ki is pusztult.
Csak most fedezték fel, máris súlyosan veszélyeztetett ez az állat
A faj kizárólag egy kicsi, afrikai őserdőben található meg.
50 éve először fedeztek fel új virágot egy amerikai nemzeti parkban
A virág, bár nem gondolnánk róla, a napraforgó rokona, körömnyi méretű és vastag ezüstfehér bunda borítja, szinte nem is lehet észrevenni a sivatagos terület felszínét borító kövek között.
Imádják a madarak ezt a napelemparkot
Angol szakemberek mérték fel a mezőgazdasági jellegű területen telepített, természetbarát napelemparkok madárvilágát, pozitív eredményekkel.
Erdőmentő farkasok segíthetnék Skócia klímáját
A szénmegkötés kapcsán általában csak a fákra gondolunk, de a ragadozóknak is rendkívül fontos szerep jut a szén körforgásában.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
