Legalább 1000 ismeretlen növény él Nigériában

A trópusok növényvilága rengeteg ismeretlen, a tudomány számára új fajt rejt még, egy új kutatás szerint csak Nigériában mintegy ezer ilyen növény élhet.

Bár a bolygónk földrajzi feltérképezése befejeződött, ez nem mondható el az élővilágunkról, folyamatosan fedeznek fel a szakemberek új fajokat. Ezek megismerése a kulcs ahhoz, hogy meg is tudjuk őket őrizni, ezért fontos feladat a tudományos leírásuk, amelyek alapján például egy állat vagy növény védetté nyilvánítható. A Lipcsei Egyetem számolt be egy új kutatásról, melyben Nigéria esetében vizsgálták meg a még felfedezésre váró növényfajokat. A kutatást az Annals of Botany szakfolyóirat közölte.
Afrika a bolygónk biológiai sokféleségének negyedét magában foglaló, rendkívül gazdag kontinens, rengeteg csak itt honos és veszélyeztetett fajjal. Az itteni biodiverzizás-forrópontok egyike, vagyis az élővilág leggazdagabb régiónak egyik kulcsterülete Nigéria, a Niger folyó deltavidékének mangrove-mocsara. Az országban eddig több mint 4700 edényes növényt ismerünk (hazánkban 3385 ezek száma), ám még rengeteg vár tudományos leírásra. Ez utóbbi folyamat felgyorsítása pont a természetvédelem miatt nagyon fontos feladat.

A kutatók most modellszámítást végeztek a Nigériában eddig talált növényfajok felfedezéseiről, az 1753-2020 közti időszakból. A kapott adatok alapján előrejelzés is készült arról, hogy hány olyan edényes növény lehet még az országban, amelyet a következő 5 évtizedben ismerhetünk meg.
Úgy találták, hogy 2070-re a mainál mintegy 1140-nel több nigériai növényfajt ismerünk majd, és ehhez az kell, hogy az országban jelenleg a növények leírásán dolgozó szakemberek mindegyike évente 2 fajjal gazdagítani tudja az országot.
Hatalmas probléma azonban, hogy ezek a szakemberek nem helyiek, hanem legtöbbször távoli országokból érkeznek az egyes, rövid ideig tartó felmérési projektekre. Mindössze a kutatók tizede nigériai, ők pedig kevesen vannak ahhoz, hogy képesek legyenek elvégezni a hatalmas munkát. Épp ezért gyors és hatékony beavatkozásra van szükség, például a helyi szakemberek képzésével, az őslakosság ismereteinek összegyűjtésével, és persze a felmérések finanszírozásával.