Mik ezek a kis, aranyos, fürge lepkék?

Aki rendszeresen jár természetközeli élőhelyen, túrázik, vagy kertjében törekszik rá, hogy sokféle élőlény találjon otthonra, előbb-utóbb találkozni fog busalepkékkel.

Ezek az erőteljes röptű rovarok szívesen szívogatnak virágokon, a rózsaszín, lila és sárga színűeket kifejezetten kedvelik. Méretük miatt nem feltűnők, de viselkedésük annál inkább felkelheti a figyelmünket. Lendületesen szállnak egyik helyről a másikra, szárnyaikkal sűrűn csapkodnak. Elképzelhető, hogy van, aki molynak nézi őket: fajaik gyakran sárgásbarnák, és a legtöbb nappali lepkéénél hegyesebb, kevésbé színes szárnyúak. De nem ez az egyetlen különbség!

A busalepkék családja a hazai nappali lepkék csoportján (Rhopalocera) belül kissé különcnek számít: valamivel ősibb csoport a többinél. Testfelépítésük hordoz néhány jelleget, amely a többi csoporttól megkülönbözteti őket. Két csápjuk egymástól távol, a fej két oldalán ered, elülső és hátulsó szárnyaik alakja pedig nagyon hasonló.


Magyarország területén jelenleg 17 busalepkefaj előfordulása rendszeres. A kis és a vonalas busalepke országszerte gyakori. Az utóbbihoz igen hasonló barna busalepke valamivel ritkább. A tisztesfű busalepke évtizedekkel ezelőtt még előfordult Budapest környékén és az ország néhány más pontján, mára azonban feltehetően kihalt fajaink sorát gyarapítja. Értékes sztyepprétek, sziklagyepek védett faja a kerekfoltú törpebusalepke, míg a szintén védett tükrös busalepke inkább erdei nyiladékokhoz, tisztásokhoz, erdőszegélyekhez kötődik.


A busalepkék hernyói növények széles skáláját fogyasztják. Vannak fűfélékre, mályvafélékre specializálódott fajok, de olyanok is, melyek pimpókat vagy szederfajokat rágva fejlődnek.