Egyszer virágzik egész életében

A Hirosimai Egyetem számolt be egy rendkívüli növényről: egy hosszú életű bambuszfaj, a Phyllostachys nigra var. henonis csupán egyetlen alkalommal hajt virágot 120 évente, majd elpusztul. E bambuszfaj Japán három fő bambuszfajának egyike, fontos erdőalkotó növény, 6-10 centi átmérőjűek a szárai, és 15 méter magasra növekednek. A Japánban elterjedt bambuszfaj azonban, úgy tűnik, bajban van.

Az egyes helyeken erdőket alkotó bambusz virágainak legtöbbje terméketlen. Ez azzal jár, hogy egy egykor dús bambuszerdő, amely élelmet, menedéket és alapanyagokat adott, hosszú évekre füves térséggé válik, mielőtt a bambusz újra növekedni kezdene rajta. Ez a helyzet nemcsak ökológiai problémát jelent a terület élőlényei számára, hanem az embereket sújtó gazdasági gondot is. A PLOS One folyóiratban publikált kutatás során a japán szakemberek a növényfaj néhány egyedének korai virágzását használták ki ahhoz, hogy feltárják regenerálódásának részleteit, mivel 1908 óta nem virágzott e bambusz, így nem volt még modern kori vizsgálata. A most megvizsgált bambuszerdőben a bambuszok egyedi szárainak 80 százaléka virágzott 2020-2022 között, de e virágok egyike sem hozott magvakat, ami azt is jelenti, hogy e növényfaj ivaros szaporodása nem kimondottan sikertörténet.

„E bambusz nem hozott csíraképes magokat, és a virágzást követően új hajtásai se nőttek. A virágzás utáni három évben nem volt jele annak, hogy regenerálódna a növény” – mondta el Tosihiró Jamada, a kutatás vezetője. A virágzás után az érintett növények mindegyike elpusztult 3 éven belül. Meg lehet próbálni persze az ilyen sorsra jutott területeken más, nem virágzó régiókból betelepített rizómákkal felújítani a növényt, azonban a bambusszal e téren igen óvatosan kell bánni. A bambuszokról ismert (remélhetőleg itthon is…), hogy igen agresszíven terjeszkednek a rizómáikról, így, a kutatók megjegyezték, hogy ahol vissza szeretnék szorítani e faj térhódítását, mert mondjuk átvette a hatalmat egy másféle erdő felett, vagy épp szántóföldön terjed tovább, ott most, a virágzást követő időben lesz erre lehetőség.

Kies bambuszliget – Balatonrendesen, panda még nem jár benne. A bambuszokat valószínűleg egy felelőtlen kerttulajdonos megunta és kidobta, azok azonban gyökeret verve egyre nagyobb területet foglalnak el, inváziós növényként.

Forrás: Landy-Gyebnár Mónika

A kutatók szerint a magvak tapasztalt hiánya két dologból adódhat: vagy az okozta, hogy az egyes bambuszcsoportok önterméketlenek, így hiába virágoztak és hoztak egészséges pollent. A másik elképzelhető lehetőség, hogy valamilyen állat megeszi vagy tönkre teszi az egyébként nagy, 0,4 centis magvakat. Japánban egy rovarfaj van, amelyről ismert, hogy képes károsítani e bambusz virágait, fejlődő magvait, azonban ennek nem találták most jelét.

A tapasztaltak abból a szempontból igen furák, hogy amennyiben önterméketlen és elpusztul virágzás után, akkor nem lehetne már egyetlen tő se a szigetországban e bambuszból. A fajt több mint 1000 éve Kínából hozták be és honosították meg. Az bizonyos, hogy azóta számos alkalommal virágzott már, ám mégse pusztult ki. Sokkal valószínűbbnek tartják a kutatók, hogy nem pusztul el a virágzáson átesett egyed, csak rendkívül lassan regenerálódik. A hasonló fajok alapján feltehetően ez évtizedes időtávot is jelenthet, de ez csak akkor derülhet ki, ha a területen a jövőben is folytatni tudják a vizsgálatokat.