Kövér majmok

A vadonban nagyon valószínű, hogy nem találkozhatunk elhízott csimpánzokkal vagy a fára a túlsúlya miatt felmászni képtelen cerkóffal, azonban, ha egy amerikai nagyváros utcáján végigmegyünk, a velünk szembejövő emberek közel fele elhízott. Emiatt egyes kutatók az embert a legkövérebb főemlősnek is nevezik. Azt, hogy minek is köszönhető ez, kötik a génjeinkhez, vagy épp a zsírokban és cukrokban gazdag étrendünkhöz egyaránt. Egy új kutatásban 40 főemlősfajt vizsgáltak meg a gorillától az egérmakiig, és arra jutottak, nem vagyunk igazán egyedül a hízási hajlamunkkal, a kutatást a Science ismertette.
„Nem vagyunk különlegesek. Rengeteg főemlős szedi fel a felesleges kilókat, pont úgy, ahogy mi is” – mondta Herman Pontzer, a kutatás szerzője.
Jól ismert az igen értelmes bonobó, Kanzi, akivel nyelvi kísérleteket végeztek – az állat háromszor kövérebb volt, mint őserdei fajtársai, köszönhetően a kísérletek során kapott mogyorónak, szőlőnek, banánnak. Évek munkájával sikerült az okos rokonunkat normál testsúlyához visszavezetni, 34 kilót fogyott. Szintén rémesen elhízott egy Bangkokban élt makákó, akit az utcán a turisták etettek mindenféle, nem majomnak való élelemmel, például tésztával. Ez az állat 15 kilós volt – szemben a fajtársai 5-8 kilójával, végül ő is egy menhelyre került, ahol fogyókúrára fogták.

A kutatás során most 3500 vadon, illetve fogságban élő majom testtömegét vizsgálta át a szakember. Kiderült, hogy a fogságban élők közt igencsak gyakori az elhízott – 13 faj nősténye, és 6 faj hímje volt legalább másfélszer nehezebb vadon élő társainál. A mérték talán nem véletlen. Pontzer megnézte, hogy vajon az emberi népességben mit tapasztalni: a nyugati étrendet követő amerikaiak, és 9 féle, vadászó-gyűjtögető népesség képviselőinek magasságarányos testtömegét hasonlította össze. Kiderült, hogy a megmért amerikaiak szintén másfélszer többet nyomtak, átlagosan, mint a vadászó-gyűjtögető népek tagjai. A kutató úgy gondolja, a génjeink ugyan némiképp beleszólhatnak ebbe, de alapvetően pont ugyanúgy hízunk, mint a majmok.

A kutató számításai szerint nem lehet például a szénhidrátokat okolni, hisz rengeteg majom eszik szinte kizárólag szénhidrátokban gazdag gyümölcsöket. Minden arra utal, hogy egész egyszerűen a plusz kalóriák miatt „szaladnak fel” a kilók, mindegy, hogy az emberről vagy egy orangutánról van-e szó. Az is kiderült, hogy a fogságban tartott majmok igencsak jó modelleket jelentenek az emberi elhízás tanulmányozására, és segíthetnek minket a hízás folyamatának megértésében, az ellene való küzdelemben is.