Magyarországon egyre kevesebb található ebből a lepkéből
Aki néhány évtizeddel ezelőtt a Vértes déli részén lepkészett, olyan fajokkal is találkozhatott, amelyeket mára kitartó keresés ellenére sem sikerül újra megfigyelni itt.
A tarka szemeslepkéről például nem csak a Vértesből, hanem a Budai-hegységből, az Északi-középhegységből, de még a Dél-Dunántúlról sincsenek friss adatok – annak ellenére, hogy korábban ezen területek mindegyikén élt. Mára hazánkban csak a Bakonyban és a Balaton-felvidéken vannak ismert populációi. Ha magunk elé képzelünk egy Magyarország térképet, hamar egyértelművé válik, hogy hatalmas területekről tűnt el elég rövid idő alatt.
A tarka szemeslepke elsősorban sziklagyepek és sztyepprétek lakója. Nagyjából a nyár utolsó harmadától kora őszig repül. Élőhelyei eleve szárazak, a vízhiány emiatt fokozottan érinti őket. A lepkefaj egyedei szívesen szívogatnak lila virágokon, például aszatokon, valamint vajszínű ördögszemen, de felkeresik a pézsmahagymát, a sárga kövirózsát és az orbáncfű-fajokat is. Érdekes módon mezei iringóra ritkán szállnak, pedig az ugyanott előforduló közönséges szemeslepke kifejezetten szereti ezt a növényt.
A tarka szemeslepke kedveli a csupasz talajfelszíneket, kibukkanó sziklákat, nyílt kőtörmelékes foltokat. Amikor épp nem egymást kergetik vagy virágról virágra szállnak, általában a talajon, sziklákon ülnek. Kiváló rejtőszínük miatt így rendkívül nehéz észrevenni őket. Ha nem tudjuk, hová szálltak le, gyakorlatilag lehetetlen földön ültükben rájuk bukkanni.
Jellemzően nyílt élőhelyek rovara. Ha igazán nagy hőség van, a kevés fának és bokornak az árnyékába, esetleg lombjába húzódnak. Itt gyakran több faj is összeverődik: közönséges, fehéröves, szürkeöves és barna szemeslepkék.
Majdnem mindig csukott szárnyakkal ül, így felső szárnyának mintázatát szinte kizárólag pillanatokra lehet látni. Pedig látványos: sötét alapon fehéres foltok keresztsávja húzódik rajta.