A kancsókák sokfélesége
A kancsókák rovaremésztő növények, amelyek jórészt Délkelet-Ázsiában élnek, és formagazdagságuk rendkívüli – úgy tűnik, sikerült megtalálni ennek az okát.
A kancsókák (Nepenthes növénynemzetség) jól ismert rovaremésztő növények, amelyek a kancsószerű, levelekből módosult képződményeiket használják állati zsákmányuk, jórészt rovarok elejtésére és emésztésére. Küllemük elképesztően sokféle, alakban, méretben, színben egyaránt változatosak. Egy új, az Oxfordi Egyetem szakemberei által elvégzett kutatásban azt tárták fel, mi vezetett el ehhez a sokféleséghez. A PNAS hasábjain publikálták eredményeket.
A kutatók úgy gondolták, hogy a zsákmány típusa lehet meghatározó a kancsók alakjában, különösen a kancsó peremének geometriájában. E csúszós perem az, amelyen a rovarok belecsúsznak a kancsó emésztőenzimekkel teli nedvet tartalmazó belsejébe. A peremen hosszirányú, kiemelkedő barázdák vannak, amelyek közt a víz filmszerű rétegben összegyűlik, és ez teszi igazán csúszóssá a peremet. Bár e perem s a barázdák felépítése miden fajnál más, az elv maga ugyanaz. Ráadásul minél bonyolultabb a perem felépítése, azt annál nehezebben hozza létre a növény.
A kutatók egy matematikai modellt készítettek az Oxfordi Egyetem botanikus kertjében növekvő kacsókák pereméről, hogy kiderítsék, miféle hatása van a perem alakjának a zsákmányejtésre. Megmérték, hogy elméletben melyik perem milyen hatékonyan képes a zsákmányt a csapdába csúsztatni, és pontosan kiszámították, hogy melyik perem előállítása mennyi energiájába kerül a növénynek. Annak ellenére, hogy közismertek ezek a növények, nagyon nehéz a természetes környezetükben megfigyelni őket, így a matematikai modellezés vihet a legközelebb a válaszokhoz.
A modellszámításokból kiderült, hogy milyen peremek az optimálisak, amelyekkel már a zsákmány is meglesz, de még nem túl költséges az előállítása a növény számára. A geometriai felépítése, alakja meghatározta, milyen zsákmányt tud a növény ejteni, vagyis a perem arra a zsákmánytípusra specializálódott, amely a leggyakrabban előfordulhat az adott növény környezetében. A szélesebb peremek leginkább a gyalogos rovarok, pl. hangyák elejtésére kiválóak. „Ahogy a madarak csőrének alakja más és más ha példéul dióféléket, magvakat vagy rovarokat esznek, úgy ezek a kancsókák is ahhoz a zsákmánytípushoz alkalmazkodtak, amely előfordul a környezetükben.” – magyarázta Dr. Chris Thorogood, a kutatás vezetője.
A szakemberek szeretnének további kancsókákat is felmérni, illetve a botanikus kert további növényfajait is tanulmányozni.