A mélytengerek meghódítása

A tengerek legmélyebb régiói is lakottak, azonban alig tudunk valamit arról, milyen volt a múltban e régió élővilága.

A Göttingeni Egyetem mutatta be azt, a PLOS One folyóiratban közzé tett kutatási eredményt, melyben 104 millió évvel ezelőtt élt tengerisünök (Atelostomata) tüskéit vizsgálták. A tengeri élővilágon a földtörténet során számos kihalási hullám végigsöpört, és úgy tűnik, valamiért a mélytengereket újra meg újra sikerült meghódítani. Két fő kihalás kapcsán vélték úgy eddig a szakemberek, hogy az tengeri oxigénhiány teljesen leradírozhatta a mélytengerek élővilágát: 55,5 millió éve, illetve kissé korábban, 93 millió éve.
Az újonnan bemutatott kövületek tengerisünök tüskéi (és azok töredékei), amelyeket a Csendes-, az Atlanti- és a Déli-óceán mélyéről kiemelt üledékfuratokban találtak meg. Több mint 40 ezer tüskedarabot került elő a 200-4000 méteres mélységekből származó, összesen 1400 furatban. Ezek a tüskék azt jelzik, hogy a mélytengereket már magasabb rendű gerinctelen élőlények is folyamatosan lakták, legalább 104 millió éve.
A vizsgálatok során a tüskék mennyisége alapján azt tudták meghatározni, hogy mennyire volt gazdag az adott időszak tengerisün-állománya, mivel az egyes tüsketípusokat nem lehet fajokhoz rendelni. Ez azonban pont elég információt adott ahhoz, hogy kiderülhessen, például a dinoszauruszokkal végző aszteroida-becsapódás 66 millió éve jelentős felfordulást okozott a mélytengeri élővilágban is. Ezt a tüskék alakjában bekövetkező változások jelezték: vékonyabbakká váltak, és a sokféleségük is csökkent, feltehetően a rendelkezésre álló élelem hiánya miatt.
A kutatók értelmezése szerint ez azt jelentette, hogy az apróbb termetű fajok élték túl a kataklizmát, ez az egyébként számos kihalási eseményből ismert „lilliputi-hatás”. A sokféleségük csak 5-6 millió évvel a becsapódás után állt vissza a korábbi szintre – ám azóta is nagyjából azonos. Emellett egy olyan eseményt is találtak, amikor nőtt a sokféleség: 70 millió évvel ezelőtt a tengerek hőmérsékletének csökkenése járt ezzel a hatással.
A 104 millió éves tengerisünök 4700 méteres tengermélységben éltek, és az összes vizsgált terülten előfordultak, vagyis globális volt az elterjedésük. A kutatók szerint e tengerisünök a mai klíma eredetű ökológiai változások miatt is fontos modellek lehetnek, érdemes volna őket alaposabban megfigyelni.