Különös betegség sújtja a levesteknősöket

A levesteknős (Chelonia mydas) veszélyeztetett állat, a ChHV5 nevű, teknősöket megfertőző herpeszvírushoz köthető az FP megjelenése náluk. Azonban nemcsak maga a fertőzés, hanem egyes környezeti hatások is befolyásolják a daganatok előfordulását. Bár a daganatok nem rosszindulatúak a szó szövettani értelmében, ám olyan helyeken jelenhetnek meg az állat testén, ami például akadályozza őket az úszásban, vagy épp a táplálkozásban. Épp ezért a jóindulatú daganat is lehet életet kioltó hatású.

A Kaliforniai Egyetem (Davis) számolt be arról az új kutatásról, melyben e betegség kifejlődését befolyásoló tényezőket vizsgáltak meg. „Úgy tűnik, nem is olyan összevissza jelennek meg a daganatok az állatok testén, mint ahogy azt eddig képzeltük.” – mondta Marcela Uhart, a tanulmányt jegyző rangidős kutató.

A betegséget 1938-ban ismertük meg, ám az 1980-as években szaporodott meg nagyon az előfordulása. Minden tengeri teknősfaj fogékony rá, de a közönséges levesteknősnél a leggyakoribb, és a legsúlyosabb hatású. A daganatok kinőhetnek az uszonyokon, a szemen, a szájon, a nyakon egyaránt, ezzel akadályozhatják az állatok napi élettevékenységeit. Bár vírus okozza, nem minden vírusfertőzött állatban alakulnak ki daganatok – a városok közelélben élő fiatal egyedekben a legnagyobb az esélye a daganatok megjelenésének. A kaliforniai kutatók brazil kollégáikkal Espirito Santo partszakaszánál vizsgálódtak, itt az állatok több mint 40 százaléka beteg.

Az egyik feltételezett ok a betegségre ahhoz köthető a kutatók szerint, hogy a területen számos fémmű van, amelyek meleg vizet engednek a tengerbe, és a meleg víz igen vonzó a fiatal állatok számára. E helyeken a betegség aránya meghaladja a teknősök háromnegyedét!

A kutatók egyrészt felmérték az itt, egy 400 kilométeres partszakaszon talált elpusztult teknősöket, másrészt megvizsgáltak 271 szintén itteni állatot, s feljegyezték, hol található rajtuk a tumor, és mekkora a daganat maga.

Kiderült, hogy azok a teknősök, amelyeken tengeri piócák voltak (ezek a herpeszvírus feltételezett terjesztői), négyszer nagyobb valószínűséggel lettek daganatosak. A daganatok legalább háromféle előfordulási mintázatot mutattak: az elülső uszonyokon, a hátulsó uszonyokon, illetve a test más részein jelentek meg. Ezeket szintén környezeti tényezők befolyásolták a tapasztaltak szerint. Ilyen tényező a tengervíz hőmérséklete és annak éves alakulása mellett a sótartalom is.

Emiatt pedig valószínű, hogy a jövőben a teknősök még gyakrabban fognak szenvedni e betegségtől.