Fakéregnek álcázza magát ez a gekkó

Egy nemzetközi kutatócsoport Madagaszkáron fedezte fel azt a levélfarkú gekkó fajt, amely nemcsak új, de meglepően nagy méretű is

A Madagaszkár északi részén őshonos és csak itt élő, endemikus levélfarkú gekkó az Uroplatus garamaso nevet kapta feltűnően szép szemének köszönhetően, a név jelentése helyi nyelven ragyogó szemű. A mintegy 20 centis állatot, számolt be a Koppenhágai Egyetem, már mintegy 30 éve ismerik, ám csak mostanra gyűlt össze róla annyi információ, hogy kijelenthető, külön fajról van szó. Idáig egy másik gekkófajjal keverték, az egyébként igen változatos küllemű állatot.
Ha álcázásról van szó, a levélfarkú gekkók profibbak a kaméleonoknál! Az állatka nappal a fakéreghez lapulva pihen, és testének szabálytalan körvonalával, terepszíneivel egészen beleolvad környezetébe, éjjel azonban az ágakon sétálva igyekszik megtölteni a bendőjét rovarokból és más gerinctelenekből álló zsákmányával.
A fajt igen nehéz elkülöníteni egy rokonától, azonban van egy árulkodó különbség: a rokon (Uroplatus henkeli) nyelve hegye fekete, az újonnan bemutatott fajé pedig rózsaszínű. Az egyelőre nem ismert, hogy ennek az egyébként más fajok esetében is megkülönböztető erejű tulajdonságnak milyen szerepe, vagy evolúciós jelentősége lehet. Sajnos nagyon hiányos még a tudásunk a levélfarkú gekkókról.
Hobbi terraristák segíthetik a faj megmentését
A veszélyeztetett állatfajok, mint ez az újonnan leírt gekkófaj is, nem tartoznak a legálisan forgalmazható állatok közé. Azonban az Uroplatus garamaso, mivel évtizedekig összetévesztették a rokon, és nem veszélyeztetett Uroplatus henkelivel, biztos, hogy a kisállattartók, terraristák kincsei közt van. A szakemberek ezúttal abban bíznak, hogy ezek a kisállattartók már jobban ismerhetik a faj igényeit, és segíthetik tapasztalataikkal a szakembereket.
A cél, hogy a gekkó a természetben fennmaradhasson, ám ehhez tudni kell, milyen életkörülmények kedveznek számára. Ritkasága miatt a vadonban megfigyelni ezt gyakorlatilag lehetetlen. Épp ezért a szakemberek arra is figyelmet fordítottak, hogy e gekkókból egy kis mennyiséget engedéllyel lehessen Madagaszkárról kivinni, így a terraristák jó eséllyel sokat segíthetnek az állatfaj fennmaradásában. A hobbi gekkótartók, akik e fajjal bánhatnak azután tájékoztatni tudják a szakembereket a tapasztalataikról, például arról, hogy sikerül-e szaporítani a fajt.