Kiderült, mik a rejtélyes nyomok a tengerfenéken

Az új-zélandi NIWA tengerkutató intézet szakembereinek sikerült megoldaniuk az évtizedes rejtélyt: kiderült, mi is hozza létre a különös nyomokat. 2013-ban az Új-Zélandtól keletre elhelyezkedő Chatham nevű, környezeténél sekélyebb tenger alatti területen rendre feltűntek a patkó alakú benyomódások, a szakembereknek pedig sokáig ötletük se volt, minek a nyoma lehet.

Sok évi keresgélés után aztán úgy tűnik, sikerült megtalálni az okot: Sadie Mills és kutatótársai előálltak egy elképzeléssel, amelyet azonban tesztelniük is illett. Ezért aztán felvették a kapcsolatot Darren Stevens kutatótársukkal, aki a tengerek mélyén élő halakra specializálódott. A szakember összehasonlító vizsgálatai megerősítették a gyanút.

A gránátoshalak (Macrouridae család) a tengerfenéken keresik élelmüket, és eközben az üledékbe nyomják az állkapcsukat. A fejük lenyomatait fedezték fel a kutatók a 450 méteres mélységben készült videókon! A kutatónak még azt is sikerült meghatároznia, melyik két halfaj képviselői hozták létre a nyomokat.

A kutatás eredménye azért fontos, mert így a lenyomatok alapján egyszerűen el lehet majd dönteni egy-egy helyszínről, hogy a gránátoshalak számára fontos élőhely. A gránátoshalak fontos részei a mélytengeri ökoszisztémáknak, a sarkvidékek közelében a mélytengeri halállomány 15 százalékát teszik ki. Új-Zéland környezetében több mint 70 gránátoshal-faj él, a Világóceán mintegy 320 fajuknak ad otthont. Főként a kontinentális lejtőkön élnek, nagyságuk az alig arasznyitól a 2,2 méteresig változik.