Kisebbé vált a madarak szeme a fényszennyezés miatt

A Washington Állami Egyetem kutatói két gyakori városlakó madár, a kardinálispinty és a karolinai ökörszem városi egyedeinek szemét vizsgálták meg. Az eredmény azt mutatta, hogy mintegy 5 százalékkal kisebb a szemük, a városon kívüli, kevésbé fényszennyezett helyen lakó fajtársaikéhoz képest. Vándorló madárfajok esetében nem tudtak efféle összefüggést kimutatni a szakemberek.

A Global Change Biology folyóiratban publikált eredményeknek a rohamléptekkel csökkenő madárállomány megóvására is hatása lehet. „A kutatásból azt látjuk, hogy a helyben lakó madarak alkalmazkodtak, ám a költözőmadarak nem, ennek lehet, ahol a telet töltik, ott kisebb eséllyel találkoznak emberi hatású fénnyel. Számukra nehezebb lehet, hogy a szaporodási időszakban alkalmazkodjanak a városi körülményekhez” – mondta Jennifer Phillips, a tanulmány rangidős szerzője.

A kutatás során a texasi San Antonio városának belvárosi, illetve agglomerációs részeiben élő madarakat vizsgáltak meg. A madarak testméretét és szeme méretét jegyezték fel, valamint a madár élőhelyének nappali és éjjeli fény- és zajszennyezését. A testméretben nem volt különbség az azonos fajba tartozó állatok közt, ebből egy kivételt találtak. A pápapintyek közül a kisebb termetű fiatal egyedek laktak a belváros rosszabb, zajos és világos élőhelyein, míg a nagyobb termetű, ám idősebb, tapasztalt egyedek foglalták el a jobb minőségű külvárosi élőhelyeket. Itt a méretkülönbség az életkorral arányos volt ugyan, de ha a fiatalok nem versenyezhetnek az idősebbekkel a jobb párzási lehetőségekért, annak a fajra nézve lehet káros hatása lehet.

A szem nagysága összefügg azzal, mennyire fényes környezetben élnek a madarak – jól ismert például, hogy a kora hajnalban aktív vörösbegyek szeme nagyobb, mint a nappali aktivitású rokonaiké. A kutatók szerint a most kapott vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a belvárosi madarak e módon igyekeznek küzdeni a folyamatos világosság ellen.

1970 óta az USA és Kanada, madárállományuk közel harmadát, mintegy 3 milliárd madarat veszített el. Bár a fő oknak az élőhelyek felszabdalását tartották a felméréskor, most, az új eredmények fényében az olyan érzékszervi szennyező hatású tényezőkkel is érdemes számolni, mint a városi világítás.

Az egyelőre nem világos, hogy a szem méretének változása jó vagy rossz hosszú távú változást jelent-e. Az bizonyos, hogy a városaink egy ideig még a helyükön maradnak, így a kérdés inkább az, mi lesz azokkal a madarakkal, amelyek nem tudnak ehhez alkalmazkodni. Az volna a legjobb, ha mi tudnánk valamit tenni a fényszennyezés ellen.

Phillips és munkatársai mind a fény- mind a zajszennyezés madarakra kifejtett hatásait vizsgálják, és számos további kísérletet is terveznek, hogy e folyamatokat és a hátterükben álló élettani-molekuláris változásokat is jobban megértsék.