Tündérkörök a világon

Egy új spanyol kutatásban azt mérték fel, milyen közös körülmények vannak a világon néhány helyen megtalálható tündérkörök környezetében, és pontosan hol is vannak ezek bolygónkon. A tündérkörök létrejöttével kapcsolatban számos elmélet született már, ezek egy részét cáfolták, más részét nem tudták bizonyítani, így elmondhatjuk, hogy nincs még magyarázatunk a kialakulásukra. A sok korábbi elmélet ellenére viszont arról is erősen hiányosak az információk, hogy voltaképp hány helyen is fordulnak elő. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmányt az Alicantei Egyetem ismertette.

A kutatók a két ismert helyszín – Namíbia és Nyugat-Ausztrália – tündérköreinek helyszíneit mérték fel, majd hasonló helyeket kerestek világszerte. A kutatók az éghajlati-, a talaj- és környezeti viszonyokat, talajvíz szintjét, a felszín albedóját vizsgálták, beleértve a talajmikrobákat is, és azt elemezték, ezeknek milyen hatásuk van az egyes területek élővilágára, az ökoszisztémák működésére. Ezt követően műholdas felvételek sokaságát elemezték mesterséges intelligencia segítségével, és ezek alapján összesen 15 országban, 263 helyszínen állnak fenn a körülmények a tündérkörök kialakulásához, és találtak a tündérkörökhöz hasonló mintázatokat. E régiókban találtak rá ezekre: Száhel, Nyugat-Szahara, Madagaszkár, Délkelet-Ázsia, Közép-Ausztrália és Afrika szarva (Szomália-Etiópia környezete). Ez azt jelenti a spanyol kutatók szerint, hogy jóval gyakoribb lehet a hasonló szerkezetű növénytakaró a világon.

Kiderült, hogy azokra a helyszínekre jellemzőek a tündérkörök, ahol az éves csapadék kevesebb 200 milliméternél, ahol nitrogénszegény a talaj. Azonban például a hangyák vagy termeszek jelenléte (egyik elképzelés ezekhez kötötte a tündérköröket) nem magyarázza a világ összes ilyen helyét, csak az namíbiai helyszínen lehet összegfüggésbe hozni a termeszt a körökkel.

Ahol a tündérkörök megjelentek, ott stabilabb volt e régiókban a növényzet növekedése, mint a tündérkörök nélküli helyeken, az azonban nem világos, hogy ez például azt jelzi-e, hogy e helyeken a klímaváltozással szemben is védettebb-e az ökoszisztéma. A kutatók által összeállított adatbázis azonban jó kiindulást jelent későbbi kutatásokhoz, amelyek ezt is megválaszolhatják.