Egyes császárpingvinek dacolhatnak a klímaváltozással

A csökkenő tengerjég-kiterjedésről egyre gyakrabban olvashatunk, a legújabb rekordot épp 2023 szeptemberében állította be a déli sarkvidék e téren: sose volt még ennyire kicsiny az antarktiszi téli maximális jégborítás. A császárpingvinek a téli tengerjég felületén költenek, ezért is elképesztően fontos számukra a tengerjég megléte. Azonban, egy nemrégiben a Science Advances folyóiratban közzé tett kutatási eredmény azt mutatta, ennél kissé összetettebb a helyzet: a madarak sorsa, legalábbis a következő évtizedekben attól függ, pontosan hol is élnek.

A kutatók az egyre részletgazdagabb műholdas megfigyeléseket hívták segítségül annak feltérképezésében, hogy pontosan milyen típusú tengerjéghez kötődik a császárpingvinek élete.

A tengerjég számtalan típusra osztható, amelyek legtöbbjének nincs is magyar neve, ám a tengerjáró nemzetek szótáraiban gazdag szókincs áll ezekre rendelkezésre. Mindegyik jégtípus más és más körülményekre utal, a legújabb műholdas megfigyelésekkel pedig már a legtöbbet meg lehet különböztetni. 18 évnyi műholdas felvételeket elemeztek, amelyekben a tengerparthoz rögzült tengerjég („landfast ice”) helyzetét vizsgálták meg. Felmérték, hol húzódik ennek a határa, milyenek az évszakos változásai, mivel ezektől függ, mennyire lehet sikeres a császárpingvinek fiókanevelése. Könnyen érthető: minél tovább meg tud maradni ez a típusú tengerjég, annál hosszabb idő áll rendelkezésre a fiókák számára. Ha túl hamar feldarabolódik, ez megtörténhet még a fiókák végleges (vízhatlan) tollazatának kifejlődése előtt, így pedig az állatkák elpusztulnak, ahogy erre 2022-ben is sajnos sor került.

Az elemzések alapján kiderült, mi szerint választanak költőhelyet a császárpingvinek. A jég számos tulajdonsága mellett még az is számít, milyen a tengerfenék domborzata, és az is, milyen közel vannak a másik – a táplálékért velük versengő – pingvinfajok telepeihez. A legfontosabb azonban a saját fajtársaik más telepeitől való távolság volt, ez a számítások szerint kb. 220 kilométer kellett legyen. Az is egyértelművé vált, jóval sokszínűbb a telepeik elhelyezkedése a külső körülményeket illetően, mint eddig tudtuk.

Öt különböző élőhelytípust azonosítottak, és érdekes módon ez a császárpingvinek genetikai változataival is egyezést mutat – vagyis bizonyos élőhelytípust bizonyos genetikai csoportba tartozó pingvinek laknak.

Arra jutottak a kutatók, hogy ebből az öt típusból kettő alkalmasabb lehet hosszú távon is e pingvinfaj fennmaradására, ezek ugyan lassan nőnek télen, de ugyanilyen lassan is fogynak nyáron. Magyarul, azokon a helyeken maradhatnak fenn, ahol a jég is képes stabilan megmaradni az év nagy részében. Azt is megerősítette azonban a kutatás, hogy a császárpingvinek nem tudnak korlátlanul költözködni, bizonyos követelményeknek eleget kell tegyen az élőhelyük.

A kutatók szerint két dolgot tehetünk, ha meg akarjuk menteni a császárpingvineket: drasztikusan visszafogjuk az üvegházgáz-kibocsátásunkat, és egyáltalában nem folytatunk halászati tevékenységet ott, ahol a klímaváltozás eleve súlyos helyzetbe sodorja az állatokat, így például az Antarktika környéki vizeken sem. Olyan védett tengeri területek sorozatát kell létrehozni itt is, amelyek az állatok igényeit veszik alapul.