Ezek az év legjobb természetfotói 2023-ban

Az Év természetfotósa (WPOTY) címért zajló versenyt a Londoni Természettudományi Múzeum rendezi, 2023-ban is csodálatos felvételeket díjazott a zsűri, immáron 59. alkalommal.

Laurent Ballesta francia tengerbiológus és víz alatti fotográfus immár másodszor nyerte el az Év természetfotósa fődíját, az alkotásaival a NatGeo magazinban is találkozhattak már az olvasóink. A felvételen (ez a nyitóképünk) egy tőrfarkú rák és az őt kísérő három kis hal látható, mindannyian éterien aranyló árnyalatban. A halak a rák által átmozgatott üledékben lévő ehető törmelékek miatt keresik a nagyobb állat társaságát. A tőrfarkú rákok ősidők óta fennmaradt „élő kövületek”, amelyeket többek közt a modern kori élőhelyrombolás veszélyeztet.

Az Év fiatal természetfotósa díjat az izraeli Carmel Bechler nyerte el, felvételén egy elhagyott útszéli építmény ablakában ülő baglyok néznek szembe velünk. A kép azzal nyerte el a zsűri tetszését, hogy egyszerre beszél az élőhelyrombolásról és az alkalmazkodásról. A 17 éves fiatal 11 éves korában kezdett fényképezni.

Nézzünk meg még néhány képet, a teljesség igénye nélkül!

A spanyol Juan Jesús Gonzalez Ahumada egy vízbe esett, elpusztult verébfiókán lakmározó varangy ebihalakat örökített meg. Az ebihalak eleinte algákkal és apró úszó ízeltlábúakkal táplálkoznak, ám ahogy növekednek, egyre nagyobb és többféle táplálékot vesznek magukhoz. A természetben pedig semmi se veszhet kárba.

A holland Lennart Verheuvel felvételének címe Utolsó lélegzet, a partra vetett orkát ugyan visszajuttatták a tengerbe, de hamarosan újra kivetődött és elpusztult. Az európai vizekben élő orkák szervezetében van a legtöbb poliklórozott bifenil, a szennyező anyag hosszú-hosszú éveken át fennmarad és felhalmozódik a természetben, beleértve az élőlényeket. A cetfélék esetében a vegyszer gyengíti az immunrendszert és csökkenti a szaporodás sikerét.

Indonézia fővárosa, Jakarta a Ciliwung-folyó partjára épült, a város azonban megfojtotta a folyóját, amelyről Joan de la Malla készített felvételt A halott folyó címmel. A fotósnak, aki a világ legszennyezettebb vizeit örökíti meg, napokig kellett várnia egy olyan pillanatra, amikor a város feletti légszennyezés kissé csökkent, és láthatóvá vált a folyó környezete.

Sriram Murali indiai fotográfus Fantasztikus fények című felvételén rengeteg szentjánosbogár zöld ragyogását örökítette meg. Az éjszakai felvételen, ami egy összesen 16 percnyi fotósorozatból összeállított kompozit, azt mutatja be, ahogy az India szívében álló erdő fáit bevilágítják a biolumineszcens bogarak. A rovarvilág érzékeny az emberi fényszennyezésre, ezek közt a szentjánosbogarak különösen nagy veszélyben vannak, hisz ők a szaporodásukat biztosítják a fényeikkel.

Idén se maradtak el a magyar versenyzők a kiemeltek közül.

Az 15-17 éves kategóriában harmadik helyezést ért el Kártyás Gergő a Rába hídja felett táncoló kérészről készült felvételével. A kérészek a mesterséges fények őket megtévesztő volta miatt a víz helyett gyakran az utakra rakják le petéiket.

Daróczi Csaba A növények-gombák kategóriában harmadik díjat elnyert felvételén egy békaliliom víz alatti leveleit láthatjuk. Bár a virágokat szerette volna fotózni, a 2022-es hűvös tavaszi időben még nem nyílt ki a növény, ám egy profit ez nem ejthet zavarba. A fodrozódó-tükröződő vízfelszínen át egy árnyék segítségével feltárultak víz alatti levelek, betekintést nyújtva a különleges világba.

Vincze Adrienn egy ablaknak csapódott galamb tollviasz-lenyomatát örökítette meg a Városi vadvilág kategóriában harmadik díjas felvételén. A madarak tollát védő viasz rátapad az üvegfelületre, ezzel a madár szellemszerű képét hagyva maga után. A kép elkészítéséhez egy fekete kartont helyezett az ablak mögé, ezzel hangsúlyozta ki a madár lenyomatát. Évente a világon milliárdnyi madár ütközik üvegfelületeknek, vagy az azon visszatükröződő táj megtévesztő képe, vagy a belülről áradó éjszakai fények miatt. Még ha nem is végzetes azonnal az ütközés, nagyon sok esetben rövid időn belül elpusztul a madár a belső sérülései miatt.