A kis hattyú az időjáráshoz igazítja, hol telel
A vándorló kis hattyúk képesek a megfelelő környezeti körülményeket kiválasztani a teleléshez a melegedő éghajlatban.
A vándorló madarak tavaszi érkezésével kapcsolatban rengeteg kutatás készül a klímaváltozás hatásainak felmérésére, azonban nagyon kevés foglalkozott a visszaúttal. Vajon miként hat a madarak telelésére a felmelegedés?
Az Amszterdami Egyetem számolt be arról, a Global Change Biology folyóiratban publikált kutatási eredményről, amely e kérdésre keresett választ. A kis hattyú (Cygnus columbianus) telelő és költőterületei között az 1970-es évektől kezdve 350 kilométerrel csökkent a távolság, mégpedig amiatt, hogy számos madár előbb megáll az őszi vándorúton, és nem megy tovább a korábbi telelőhelyre. A holland kutatók azt mérték fel, mi határozza meg, hogy mikor hagyja félbe a vándorlást a madár.
A kis hattyú a Barents-tenger környezetében költ, és Nyugat-Európában telel, ám egyre ritkábban bukkan fel Hollandiában. Ennek fő okát keresték a kutatók. Néhány év alatt 105 hattyút szereltek fel pár dekás GPS jeladóval, majd követték ezeket a vándorútjaik során. Mintegy 25 éve kezdték ezeket a felméréseket, akkor már annak is örültek, ha kiderült, merre veszik útjukat a madarak. A mostani kutatáshoz azonban egy-egy állat több évig tartó megfigyelésére volt szükség.
Kiderült, ha hűvösebb az időjárás, délebbre mennek a madarak, ám ha meleg a tél, akkor nem túlozzák el a telelőhely keresését. Ha 1 Celsius-fokkal melegebb az ősz, akkor átlag 120 kilométerrel telelnek közelebb a költőterülethez, ha 2 fokkal, akkor 240 kilométert spórolnak, és így tovább. Az is világossá vált, hogy az egyes madarak nagyon rugalmasak e téren, vagyis nem vakon követik az ösztöneiket, és térnek vissza mindig ugyanoda, hanem alkalmazkodnak az aktuális körülményekhez. Kiderült, hogy a holland és német területen telelő hattyúk nagyobb mennyiségben fogyasztják az aratás után a földeken maradt kukoricamaradványokat, és ez az élelemforrás is segíthette a madarakat abban, hogy északabbi helyeken is kiteleljenek. Mindeközben az is világossá vált, hogy a nyári szaporodás helyszínei változatlanok maradtak, a madarak ugyanoda tértek vissza a telelőről.
Ez a feltárt stratégia egyrészt megmagyarázza, hogy a klímaváltozás miatt egyre enyhébb teleket miért tölti kevesebb kis hattyú Hollandiában, másrészt jó hír a faj alkalmazkodóképességét illetően is.