A növények állapotáról 2023-ban


A Kew Gardens Királyi Botanikus Kert a világ növénytani kutatásainak központjaként évek óta rendszeresen közzé teszi felmérési eredményét arról, hogy milyen a gombák és a növények aktuális helyzete. E jelentésben számolnak be az újonnan felfedezettekről, a kihaltakról, és arról, hogy miként változott az érintett élőlénycsoportok helyzete, s miféle tudományos eredmények születtek a növénytan területén. A jelentéshez a világ 30 országa több mint 100 tudományos intézményének mintegy 200 kutatója járult hozzá a munkájával.
Nézzük a számokat!
- a világon jelen tudásunk szerint 350 386 edényes növény él (leegyszerűsítve: edényes növény minden növény, ami nem moha)
- évente átlag 2500 új növényfajt írnak le a tudomány számára
- a gombák birodalmának fajszáma 2,5 millióig is terjedhet, ennek legalább a 90 százaléka még felfedezésre vár, ha a jelen tempóval folytatódik ezek feltárása, 750-1000 évre lesz még szükség
- 2020 óta 8600 új növényt és 10200 gombát fedeztek fel és írtak le a tudomány számára
- átlagosan 16 év telik el egy trópusi növényfaj első megpillantása és hivatalos nevének bejegyzése (tudományos leírása) között, ez sajnos nagyon sok idő, ez alatt a faj védtelen
- nagyon sok faj, mire nevet kaphat, a kihaláshoz is igen közel kerül
- még Európában is fedeznek fel új fajokat, például 2020-ban Nagy Britanniában 6 új gombafajra bukkantak, egyikre a londoni Heathrow reptéren
- 221 399 olyan növényfaj van, amely csakis egyetlen országban él, vagyis endemikus, ebben élenjárók Brazília (20131 faj), Ausztrália (18714 faj) és Kína (15610 faj)

A kutatók felmérték a növények biológiai sokféleségének eloszlását is. Bár nagyjából ismert volt, hogy a trópusok a leginkább fajgazdag helyek, de most számszerűsíteni is sikerült, mennyire. Talán jól érzékelteti a helyzetet, hogy míg az észak-európai erdőségek fái teszik ki e régió biomasszájának (élő növényi tömegének) 80 százalékát, a fajok sokféleségének pusztán 3 százalékát jelentik e fák. Összefüggésekre is fény derült, például arra, hogy miért Afrikában élnek a nagyobb termésű pálmafélék: ezért egyrészt a kontinens korábbi éghajlata, másrészt az ott élt és élő nagy termetű növényevő (megafauna) is felelős.
Megkeresték a biodiverzitási forrópontokat is, vagyis azokat a helyeket, ahol a legtöbb faj él. Ilyen hely például a kínai Hengduan-hegység, ahol több mint 12800 növényfajt ismerünk, szemben az európai Alpokkal, amelynek csupán 4000 növényfaja van. Ez annak tudható be, hogy a kínai hegyek sok szempontból sokszínűbb élőhelyet biztosítanak, beleértve a kőzettípusokat, a klímát, és a fajok közti kapcsolatrendszert is. A forrópontokon túl a kutatók által csak sötétpontoknak nevezett helyeket is feltárták: ezek azok, ahol a környezet tulajdonságai alapján sejthetően igen sokféle növény él, ám ezeknek csak egy egészen kis részét sikerült eddig feltárni, a tudomány számára leírni. E helyeken élnek a leginkább veszélyeztetett fajok – azok, amelyek könnyen lehet, hogy kihalnak, mielőtt felfedeznénk őket. Ide tartozik számos dél-amerikai (pl. Columbia), trópusi ázsiai (Új-Guinea) helyszín, de például Irán, Dél-Afrika és Madagaszkár is. Összesen 32 ilyen helyszínt azonosítottak.
Egyúttal elkészült az orchideafélék teljes családfája is, ami nem volt kis feladat: ma mintegy 30 ezer orchidea él a bolygónkon, s ennek során az is kiderült, hogy ez a hatalmas növénycsalád kb. 83 millió éve jöhetett létre. Hasonló felmérést végeztek a fűfélékkel is (ahova a gabonáink is tartoznak).
A hatalmas munka legfontosabb megállapítása, hogy még több munkára van szükség ahhoz, hogy esélyünk legyen megőrizni ezt a hatalmas gazdagságot.