A hangyák is belegabalyodnak a műanyagba

Úgy tűnik, a rovarvilágot se kíméli az emberi eredetű műanyagszennyezés: a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma erdőiben élő két hangya (Lasius grandis és egy Monomorium-faj esetében is találtak műanyagba gabalyodott egyedeket. Valószínűleg ezek az első rovarok, amelyeknél bebizonyosodott a műanyagjaink káros hatása.

Spanyol kutatók számoltak be a felfedezésről nemrégiben az Ecological Entomology szakfolyóiratban, és úgy vélik, a most bemutatott kevés példa ellenére sajnos nagyon is kiterjedt jelenség lehet ez ma már. Amiatt is fontos megérteni a hangyák és a műanyag kapcsolatát, mert a hangyák behordhatják a műanyagokat a talajba, és ott más talajlakó élőlényeket is károsíthat így a plasztik.

Földigilisztáknál vizsgálták korábban az elfogyasztott mikroműanyag hatásait és arra jutottak, hogy a talaj egészsége és a tápanyagok elosztása szempontjából kulcsfontosságú élőlények, az őket ért negatív hatások miatt lassabban növekszenek, emellett átalakul a viselkedésük is. Szintén a gerincteleneket képviselő ugróvillások, illetve egyes árvaszúnyogok is megszenvedik a szervezetükbe jutó mikroműanyagok hatásait a kutatások szerint. A nagyobb méretű műanyagok, mint pl. az eldobált palackok pedig csapdaként ejthetik foglyul a gerincteleneket.

A különböző műanyagokba belegabalyodni általában a tengeri állatok, tengeri madarak szoktak, legalábbis ezekről hallunk gyakran. A szárazföldi élővilág kapcsán valamiért nem nagyon foglalkoztak e szennyezési és károsítási módszer vizsgálatával, és a tudományos munkákból is hiányoznak ennek megfigyelései.

A spanyol kutatók 2022 tavaszán végeztek terepi vizsgálatokat La Palma szigetén, 40 különböző helyszínen gyűjtöttek hangyákat, átfogva ezzel a sziget élőhelyeinek sokféleségét. A gyűjtés során a hangya útjába rakott csövecskékbe az állatok maguk másztak bele, vagyis nem fogták meg őket kézzel, így nem szennyeződhettek a kutatókon lévő esetleges anyagokkal. A megfogott 113 hangyát aztán mikroszkóp alatt vizsgálták meg, és három szálba gabalyodott állatot találtak. Ebből az egyik szálról az utólagos elemzés alapján nem lehetett bebizonyítani, hogy műanyag, így a két biztosan plasztikot hordozó hangya került be a leltárba.

Egyik esetben se okozták e szálak a hangya pusztulását vagy látható sérülését, és nem világos az se, miként gabalyodtak bele. Az is elképzelhető, hogy élelemnek nézték, vagy a fészeképítéshez használható anyagnak minősítették és maguk vették fel szándékosan.

A terület ahol az egyik hangyát gyűjtötték, a sziget egyik legtermészetesebb állapotú helye, azonban sok turista jár erre. Mivel nehéz terepről van szó, a kutatók az utak, ösvények viszonylagos közelségében gyűjtötték az állatkákat, így könnyen lehet, hogy a turisták jelenlétéhez köthető a műanyagszál megjelenése.

Más szakemberekkel folytatott információcseréből kiderült, hogy többen is találkoztak már hasonló jelenséggel, azonban csak most került be e tény a tudományos közleménybe. A kutatók arra bátorítják a világ más tájain élő szakembereket, hogy maguk is nézzenek utána, vajon mi a hangya-műanyag helyzet a saját régiójukban. Azt is jó volna mielőbb felmérni, hogy vajon van-e valami különleges szerepük a hangyáknak abban, hogy a mikroműanyag a talajba kerül.