Illegális vadászat Kínában

A tevékenységnek mind az élővilágra, mind az emberi egészségre nézve súlyos veszélyei vannak.

A Princeton Egyetem számolt be arról az új, Nature folyóiratban publikált amerikai-kínai kutatásról, amelyben a kínai illegális vadászat és vadkereskedelem mértékét vizsgálták meg. Ehhez különös eszközt használtak: az ázsiai ország bírósági ítéleteinek adataiból gyűjtötték össze azokat, amelyekben az orvvadászat és az illegális állatkereskedelem szerepeltek vádként. A 2014. januártól 2020. márciusig meglévő adatokat vizsgálták át, ez összesen 9256 ítéletet jelent, amelyekben kétéltű, hüllő, madár és emlős szerepelt az elítéltek áldozatai között, több mint 3 millió egyedet érintettek az esetek. Az állatfajok Kína faunájának 20 százalékát képviselték, s köztük a veszélyeztetett fajok negyedét.
„Meglepő volt látni, hogy nagy számú állatfajt vadásztak illegálisan mindössze hat év alatt” – mondta Dan Liang, a kutatás vezetője. Kutatótársa, David Wilcove hozzátette: „Természetesen a valóságban az illegális vadászatok száma ennél sokkal nagyobb, hisz a bírósági ítéletek csak a jéghegy csúcsát jelentik. Amikor azután különféle statisztikai módszereket alkalmazunk, kiderült, hogy milyen iszonyatosan nagy is valójában ez a jéghegy.”
A kutatók szerint már az is erősen optimista megközelítés, ha azt hiszik, az illegális vadászat eseteinek 1 százaléka lelepleződik. Azonban a kutatásuk adatainál ennél sokkal konzervatívabb megközelítést alkalmaztak, és úgy számoltak, mintha az esetek 10 százalékát sikerülne leleplezni és születne azokra bírósági ítélet. E számítások alapján Kína gerinces állatainak legalább 28 százalékát vadásszák illegálisan, ezen belül a madarainak mintegy 40 százalékát. Ezek az adatok azt jelzik, súlyos veszélyt jelent az illegális vadászat az ország biológiai sokféleségére.
Az adatok alapján az illegális vadászat az egész országra jellemző, ám gyakoribb a nagyvárosok körzetében, ez pedig arra utal, hogy kereskedelmi céllal vadásznak az állatokra. Ez nemcsak a veszélyben lévő élőhelyekről, hanem a vadászok indítékairól is árulkodó adat. Az is kiderült az elemzésekből, hogy az elítéltek mindössze 5 százaléka vadászta az állat egyedek 90 százalékát, ez szintén arra utal, hogy a nagyszabású, kereskedelmi célú vadorzás volt a legfőbb tényező.
Az eredmények sok szempontból aggodalmasak. Egyrészt a biológiai sokféleség csökkenése nemcsak kínai probléma, hanem az egész világot érintő. A vadállatok kereskedelme is határokon átnyúlik, amint ezt nagyon is jól tudjuk. Harmadrészt pedig a vadállatokról az emberekre átterjedő fertőzések további súlyos kockázati tényezőt jelentenek.
A kutatók úgy vélik, bár a kapott adatok kimondottan Kínára jellemzőek csupán, az itt alkalmazott vizsgálati módszer a világ más országaiban is alkalmazhatók. Emellett a kutatás pozitívuma az, hogy az eredmények azt mutatják, Kína igyekszik tenni az illegális vadászat ellen, nemrégiben 517 állatfajt nyilvánítottak védetté, köztük 31 olyat, amelyről a mostani kutatás is kiderítette: igencsak veszélyben vannak.