Hőségben butábbá válik egy madár

A tarka rigótimália (Turdoides bicolor) nevű madár Afrika déli régiójában él, a Kalahári környezetében, eleve olyan helyen, ahol magas a hőmérséklet. Azonban Afrika is az átlagnál jobban melegszik, s itt is nő azoknak a hőhullámoknak a gyakorisága, amelyek az élővilágot negatívan befolyásolják. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban számoltak be ausztrál kutatók a tarka rigótimália értelmi képességeit érintő változásról, hőség esetén. Még az egészen optimista, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel is az jár együtt, hogy az extrém meleg időjárási események megnégyszereződnek. Hőségben az embereknél megnő a munkahelyi balesetek száma (és általában a munkavégzéshez köthető kockázat), rosszabb a döntéseket hozunk, az iskolások esetében pedig igen jelentősen csökken a figyelem és a teljesítmény is. A feltételezések szerint ez annak a következménye, hogy az agyunknak több energiát kell a hűtésre fordítani, és ezt a kognitív feladatokat végző régióktól tudja elvonni. Rágcsálókról már bebizonyosodott, hogy hozzánk hasonlóan csökken a mentális teljesítményük hőségben.

Korábbi kutatásból már ismert, hogy e madárfaj 35,5 Celsius-fokos melegben sokkal kevesebb zsákmányt képes fogni, és 38 Celsius-fok maximum hőség felett pedig a fiókáik nem tudnak egy grammot se felszedni, így csökken a sikeres kirepülés aránya.

A kutatók most háromféle feladat segítségével mérték fel a madarak szellemi teljesítményét egy, a Kalahárihoz tartozó területen: az asszociatív tanulás, a reverzális tanulás és a gátló kontroll vizsgálatával. Minden madarat hőstresszel járó és annál kevésbé meleg időben is leteszteltek, a tesztek során lisztkukacokat kellett kinyerniük különféle eszközökből.

Ahogy nőtt a környezeti hőmérséklet (ezt a kutatók folyamatosan mérték), a madaraknak egyre több és több próbálkozásba került a lisztkukac megszerzése, kivéve a gátló kontroll esetében. Ez utóbbi azt jelentette, hogy egy plexi falacska mögé tették a lisztkutacot, és a madárnak ahelyett, hogy a falat böködte a csőrével, meg kellett kerülnie azt, hogy úgy hozzáférjen a jutalomhoz. A tojók esetében azonban ez a feladat is nehezebbé vált hőségben.

A kutatók úgy vélik, a felmelegedő világban a madarak számára nehezebb lesz megtanulni új trükköket, összefüggésbe hozni a környezeti változásokat, és türelmetlenebbek is lesznek a trükkös feladatok végrehajtásában. Valószínű, hogy ez egy idő után rossz döntésekhez is vezet majd. A helyzetnek az állatok védelmére is hatása lehet, mert így a fogságban szaporított, veszélyeztetett madarak nehezebben tudják majd megtanulni a ragadozók jeleit, és könnyebben válnak prédává.