Állatok otthonává váltak a brit hajóroncsok
Egy új kutatás szerint a hajóroncsok ugyanolyan hatásfokkal segítik a tengeri élővilágot, mint a védett tengeri területek.
A becslések szerint mintegy 50 ezer hajóroncs hever a tenger mélyén a brit partok közelében, és, amint azt a Plymouthi Egyetem beszámolójából megtudhattuk, igen hatékony védelmet nyújt a tengeri élővilágnak. E roncsok sokasága már mintegy 100 éve a mélyben hever, és távol tartották a vonóhálós halászokat. Miközben más helyeken e halászati technika jelentősen rontott a tengerfenék állapotán, addig a hajóroncsok környezetében az aljzat szinte érintetlen maradt. Az újonnan, a Marine Ecology folyóiratban közzé tett kutatási eredmények szerint 240 százalékkal több volt a tengeri élőlények nyüzsgött a roncsok környezetében, mint az aktívan halászott területeken. Egyes helyeken ennél is nagyobb különbséget találtak: 340 százalékkal volt több élőlény, mint a többi területen. A vonóhálós halászatból kizárt területeken 149 és 85 százalékkal volt gazdagabb az élővilág, mint a roncsokon és azok 50 méteres körzetében.
„Az 1800-as évek óta vált mindennapossá a vonóhálós halászat, megváltoztatva a tengeri életközösségeket és azok nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatást. A jogi védelem nyújtotta területen kívül, csak a vonóhálós halászat számára nem hozzáférhető helyek adnak nyugalmat a tengeri élővilágnak, ide tartozik a roncsok környéke is” – magyarázta Jenny Hickman, a kutatás vezetője.
A kutatók több, a brit partok közelében a 19. sz. végén, illetve a 20. sz. elején elsüllyedt hajók roncsainál, azok közelében, illetve kontrollként távolabbi helyeken végeztek felméréseket, videókat készítve az élővilágról. A felvételeket a szakemberek azután elemezték, hogy feltárták, milyen, a vonóhálós halászat miatt veszélyeztetett fajokat lehet rajtuk meglátni.
Az eredmények azt mutatták meg, hogy a védett tengeri területekhez hasonló jelentőségűek a roncsok és azok környezete is, ezt pedig a tengeri élővilág védelmét célzó programba is bele kell venni. A célok szerint az óceánok 30 százalékát védett területté kell tenni 2030-ra, és bár Nagy-Britannia sokat tett e cél érdekében, azért jócskán van még tennivaló.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna
E fajról ismert, hogy úgynevezett buborékhálókat készít azzal a céllal, hogy a zsákmányait összeterelve felfalhassa azokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
