Papagájok nyelvjárásai

A barátpapagáj (Myiopsitta monachus) eredeti hazája Dél-Amerika mérsékelt és szubtrópusi régiója, ám a világ más pontjain is megtelepedett, ahol hasonlóak a körülmények. Ennek köszönhetően Európában (nyugat- és dél-európai országokban) ma már gyakori madár. Kontinensünkön az állatkereskedelemmel honosodott meg.
Egy újonnan közzé tett kutatásból az derült ki, hogy az európai barátpapagájok különböző dialektusban „beszélnek” attól függően, hogy hol élnek. A kutatást a Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet ismertette.

A papagájok elég beszédes madarak, de ezúttal nem az emberi beszédet utánzó hangjaikról, hanem a saját hívóhangjukról lesz szó. Erről ma már elég sok faj esetében igazolták, hogy vannak helyi eltérések az énekben, ezeket, ahogy az emberi nyelvben is, dialektusnak hívják a szakemberek. Mivel a barátpapagáj viszonylag új faj Európában, remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy a madár dialektusainak kialakulását megvizsgálják.

A kutatók 4 országban, összesen 8 városban, azok számos parkjában készítettek felvételeket a barátpapagájok hangjairól, majd tesztelték, hogy mennyire hasonlítanak vagy különböznek. „Nemcsak azt akartuk kideríteni, hogy vannak-e dialektusaik, hanem azt is, hogy ezek milyen földrajzi távolságokon fordulnak elő” – mondta Stephen Tyndel, a kutatás résztvevője.

A barátpapagáj kapcsolatteremtő hívóhangja voltaképp egy egyszerű nyekergés, nekünk legalábbis annak tűnik. A madárfaj csoportosan fészkel (nem egyszer akár több száz madár is építhet „társasházat”, ezekből egy-egy parkban számos alkothat kolóniát), így feltételezhető, hogy egy-egy ilyen kolóniához való tartozást a madarak hangja is tükrözi, s a társas tanulás útján elsajátított hívóhangok talán különbözhetnek kolóniánként is.

A felvételekből kiderült, hogy városonként eltérnek a madarak hívóhangjai, ám városon belül már nem nagyon. Voltak ugyan egyes helyeken észlelhető kisebb eltérések a parkok közt, ám ezek nem voltak jelentősek. Ebből arra következtetnek a szakemberek, hogy a dialektusok a madarak európai elterjedése idején hamar létrejöttek, ám nem változtak sokat azóta.

Valószínűsíthető, hogy a dialektusok kialakulásában a véletlenül ejtett hibák játszották a főszerepet, és nem a csoportokhoz, vagy kolóniákhoz tartozás jelei voltak a hívóhangok eltérései. A kutatók szerint nagyobb az esélye annak, hogy e hangokkal a barátpapagájok szeretnének kissé egyénivé válni.