Ponta da Piedade, avagy a világ legszebb partszakasza
A Huffington Post szerint a világ legszebb pontja Ponta da Piedade, ami százezreket vonz évente Dél-Portugália tengerpartjaira.
December első hetében még mindig 20 fok van Algarve-ban, így mire lemászunk a sziklák közé épített meredek lépcsőkön az óceánhoz, hogy SUP-pal, azaz állószörffel fedezzük fel Ponta da Piedade partszakaszát, már fürdőruháig vetkőzök.
A hullámok kissé megnőttek, így ki kell várnunk a megfelelő alkalmat, ha be akarunk menni a vízbe. Az óceán alig 16 fokos, de a szélcsend miatt szinte melegnek érzem.
Mikor a hullámok megnyugszanak, erőteljes léptekkel beljebb sétálunk, egy hirtelen elrugaszkodással felhúzzuk magunkat a SUP-ra, és evezővel a kezünkben próbálunk talpn maradni. Tíz méterrel beljebb már jóval nyugodtabb a víz, leülök a felfújható deszkára, és nézem ahogy egyre távolodunk a parttól.
A Stand Up Padle, vagyis állószörfözés még így, december elején is az egyik legkedveltebb módja annak, hogy az ember a tengerről nézzen szembe Lagos híres szikláival. A sport ugyan már több száz éves, mai modern története az 1940-es években indult el a Hawaiin lévő Waikikiben.
John Ah Choy, helyi szörfös, gyermekkorától lovagolta a hullámokat, ám amikor idősebb korában már nem tudott olyan fürgén fel- és leugrálni a deszkájáról, mint ahogy azt korábban tette, új dolgot eszelt ki. Ott, ahol a hullámok megtörtek, a deszkájára állt, és egy kenu lapátjával egyensúlyozva szörfözött. Technikáját aztán fiai is ellesték, és annyira megszerették az egyszerű mozdulatokat igénylő hullámlovaglást, hogy miközben szörfözni tanították az idelátogató turistákat, SUP-on állva tartották szemmel a tanulókat és az érkező hullámokat is. Azóta egy teljes üzletág épült az állószörfre, aminek használathoz semmiféle gyakorlottság nem kell. Lagosban a kajak mellett ezt bérlik a legtöbben, 30 euró óránként a kölcsönzése.
A világ legszebb partjának választott Ponta da Piedade a kristálytiszta Atlanti-óceánra nyíló kilátásának, valamint a hullámok és az idő faragta különleges, aranysárga mészkőszikláinak köszönheti népszerűségét.
A Lagostól 2 kilométerre található földnyelv tele van barlangokkal, apálykor felbukkanó ismeretlen öblökkel, néptelen strandokkal, amelyeket csupán a tenger felől fedezhet fel az ember. A hajótúrák legtöbbjét tapasztalt halászok vezetik, akik elképesztő ügyességgel kanyarognak át a gigantikus kőszobrokon. Megannyi sziklának az alakja után nevet is adtak, így ismerhetjük meg De Gaulle tábornokot, a Katedrálist, az Elefántot vagy épp a Szerelmesek barlangját is.
Ponta da Piedadénak a régészeti kutatások szerint évezredes a története, első ismert lakói a kelták voltak, akik Kr. e. 4. században telepedtek le. Neve, amely a Kegyelem Pontját jelenti, még azokból az időkből származik, amikor zarándokok ezrei keresték fel a sziklákat, hogy a tetejükről jó szerencséért és sikeres halászatért fohászkodjanak. A közel húsz méteres, ikonikus szobrok a vitorláshajókat is segítették, ismert tájékozódási és hajózási pontként szolgáltak, s ma ugyanúgy dacolnak az Atlanti-óceán hatalmas hullámaival, mint évszázadokkal ezelőtt.
Mélyen bent járunk már a tengerben, amikor a deszka alatt hirtelen ölnyi medúzák tűnnek fel. Egy egész raj úszik el mellettünk, mintha a part irányába tartanának. Az Elefántot magunk mögött hagyva egyre több sirály fészkel a sziklákon. Hirtelen felröppennek, valami megijesztette őket.
A környék egyébként a madarászok kedvence is egyben, a szigetek lejtőin számos faj költi fiókáit, vándorsólymok, hollók, havasi sarlósfecske valamint kócsag és pásztorgém kolóniák is ideköltöztek.
Turistahajók haladnak el mellettünk, kabátba öltözött németek integetnek. Ahogy követjük a sirályokat, az egyik sziklaív alá vezetnek, óvatosan navigálva az összevissza hullámzó vízen, átevezünk alatta. Az apró öbölben épp egy halász szedi fel a hálókat. Mikor meglát minket, odakiabál, hogy az algák megint megjelentek, ne kössünk ki, inkább forduljunk vissza, mert nehéz lesz a lapátolás.
Sajnos az idén ismét fejfájást okoz Lagosnak és a part menti turistavárosoknak az Ázsiából érkező, inváziós algafaj, a Rugulopteryx okamurae, hisz már június óta Algarve partjainál van. Az idegen alga már 2021-ben és 2022-ben is megjelent, ekkor döntött úgy az algarve-i Egyetem Tengertudományi Központja (CCMAR), hogy létrehoz egy tudományos platformot az algarve-i strandokon talált algák megvizsgálására, adatainak összegyűjtésére és annak a megértésére, hogy miért halmozódnak fel akár méteres magasságban is a strandokon. A Rugulopteryx okamurae először Dél-Franciaországban bukkant fel, ahol osztriga tenyésztés folyik, majd elterjedt Spanyolországban, Marokkóban és végül Portugáliában is.
Az óriás panda már csak sebezhető státuszú
Korábban veszélyeztetett volt, ma viszont már csak sebezhető az óriás panda természetvédelmi státusza, azonban ez nem jelenti, hogy minden rendben is van a fajjal.
Röptében kapja el zsákmányát ritka madarunk
A kormos légykapó megnevezése nem a véletlen műve.
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
